Böjtök


A böjt célja a testi, lelki és szellemi megtisztulás. A példa a keresztények számára Jézus 40 napos böjtje.

Ami a szabályokat illeti, az általános szabályokat írom le, vannak helyi sajátosságok e tekintetben.

Nagyon lényeges, hogy a keleti kereszténységben a keresztény ember böjtje személyes ügy, ez rá és Istenre tartozik. Nyilvánosan szenvedni, látványosan böjtölni NAGYOBB bűnnek számít, mint nem böjtölni. Tilos szintén, hogy az egyházközségi böjtölő hívők “megvitassák” egymás közt a nem böjtölőket. A pap is csak tanácsot adhat, de nem utasíthatja a hívőt. Úgyszintén szigorúan tilos a saját egészség veszélyeztetése, ezért a böjt nem ajánlott olyanok számára, akik valamilyen egészségügyi okból nem böjtölhetnek (jellemző eset: cukorbeteg, akinek naponta többször ennie kell). Az ilyen személyek számára a böjt teljes elhagyása vagy – amennyiben mégis böjtölni szeretnének – a böjt mérsékelt változata ajánlott: pl. szigorú böjti napon is egyen halat, csak a húst hagyja el. Ugyanez az ajánlás vonatkozik kisgyermekekre, terhes és szoptató anyákra és nagyon idős emberekre. A régebbi időkben az utazók számára is ez volt az ajánlás, azonban a modern időkben, mivel manapság az utazás jellemzően nem jelent több napos kimerítő gyaloglást vagy lovaglást, ez a szabály a gyakorlatban értelmét vesztette.

Érdemes szintén tudni, hogy a böjt nem fogyókúra. A böjtnek a fizikai oldala (ételtől való tartózkodás) önmagában nem csinál keresztény böjtöt, sőt kifejezetten károsnak számít. A lelki elmélyedés (pl. imádság) elengedhetetlen eleme a keresztény böjtnek. Az imádáság nélküli böjtöt egyenesen negatívnak, “ördögök böjtjének” nevezték a korai egyházatyák.

Ortodoxok (khalkedóni ortodoxok)

Az ortodoxokkal kezdeném, mivel ők képviselik a legnagyobb létszámú keleti irányzatot. Majd hozzájuk képest mutatnám be a másik két irányzatot. Ezzel nem az ortodox irányzat elsőbbségét szeretném sugallani, ennek oka kizárólag a gyakorlatiasság.

Fontos tudni, hogy az ortodox egyházak egy része a régi, juliánus naptárt használja, más része pedig az újjuliánus naptárt (ez de facto egyezik a gregoriánus naptárral*). Erről részletesebben már írtam itt. (Van két autonóm, azaz nem autókefál ortodox egyház, mely teljes egészében a gregoriánus naptárt használja, de erre most nem térnék ki, mert nem releváns.)

A megadott dátumok a fix dátumú ünnepnapok esetében mindkét egyházcsoportra vonatkoznak, csak azt mindegyik egyház a maga által használt egyházi naptára szerint tartja be. Pl. minden ortodox saját egyházi naptára szerint december 25-én ünnepli Karácsonyt, azonban ez az egyházi naptár szerinti december 25 az újjuliánus naptárt követő ortodoxok esetében EGYEZIK a “világi” (gregoriánus) naptár szerinti december 25-tel, míg a juliánus naptárt követő ortodoxok december 25-e a világi naptár szerint január 7-re esik. Tehát valójában a réginaptárista ortodoxok is decembert 25-én ünneplik a Karácsonyt, csak náluk ez a december 25 a világi naptár szerint január 7-re esik.

Ami a mozgó dátumú ünnepnapokat illeti, itt mindkét egyházcsoport a juliánus naptár szerint számolja ezeket a napokat, tehát akár a juliánus, akár az újjuliánus naptárt is használja egy adott ortodox egyház, a mozgó ünnepek ugyanarra a napra esnek mindkét egyházcsoportnál, azonban ugyanazt a napot a két egyházcsoport más dátummal nevezi meg. Tehát pl. idén az ortodox Húsvét április 4-én volt a gregoriánus naptár szerint – mind a juliánus, mind az újjuliánus ortodoxok ezen a napon ünnepelték, azonban az újjuliánusok naptárában ezen a napon április 4 volt, míg a juliánusok naptárában március 22.

Még mielőtt azonban rátérnék részletesebben, az esetleges félreértések elkerülése végett, ismertetném böjti szempontból a fő kategóriákat.

1. Vannak olyan napok, amikor kifejezetten tilos a böjt. Ezek általában a legnagyobb ünnepnapokhoz kötődnek. A Húsvéten kívül (ami a legnagyobb ünnep12 nagy ünnep van – amikor ilyen nap nem-böjti időszakra esik, akkor a böjt tilos, amikor pedig böjti időszakra vagy normál böjti napra (szerda és péntek – ez a két nap mindig böjti nap, az alább ismertetendő kivételekkel), akkor enyhíti a böjti szabályt. Ezeket a napokat az ortodox naptár “nem böjti nap” jelöléssel jelzi vagy – böjti időszakban – az érvényes enyhítést jelöli, mely a legtöbb esetben – valójában minden esetben kivéve szeptember 14-ét, a Szent Kereszt felmagasztalásának napját – “hal engedélyezett” napot jelent. (Egy példa: a Virágvasárnap értelemszerűen mindig a Nagyböjt időszakába esik, azonban ezen a napon “hal engedélyezett” nap van.)

Szigorúan nem böjti napok, melyek sosem esnek böjti időszakba és melyek esetében még akkor sincs semmilyen böjt, ha az illető nap szerdára vagy péntekre esik:

  • a  Karácsony (december 25) és január 4 közötti napok,
  • a Nagyböjtöt megelőző 3. hét,
  • Húsvétvasárnaptól a Húsvét utáni 1. vasárnapig,
  • Pünkösdvasárnaptól Mindszentekig (ami az ortodox kereszténységben a Pünkösd utáni 1. vasárnap, azaz NEM november 1),
  • Vízkereszt (január 6).

2. Vannak egyszerűen nem-böjti napok, amikor természetesen lehet böjtölni egyéni döntés alapján, de az Egyház ezt nem írja elő. Ez az év napjainak a többsége. Hagyományosan mindig tilos a vér fogyasztása, a fulladásos halállal meghalt állat fogyasztása, s az idegen vallásban feláldozott állat fogyasztása, bár ezek a szabályok ma már a gyakorlatban alig szerepelnek. Ami a vér tilalmát illeti, ez szűken értelmezendő, azaz a vért tartalmazó termékek, ételek fogyasztása nem tiltott. Valójában ez a hármas szabály eredetileg is inkább ajánlás volt, nem kifejezett tilalom. Ami az áldozati állatokat illeti, a tilalom – pontosabban az ajánlás – ma már kevés gyakorlati jelentőséggel rendelkezik, hiszen keresztények eleve nem vesznek részt idegen állatok áldozásában, így nemigen kerülnek olyan helyzetbe, hogy enniük kellene ezen állatokból. Ezeket a napokat az ortodox naptár “nem böjti nap” jelöléssel látja el.

3. Vannak olyan böjti napok, amikor minden termék fogyasztása engedélyezett, kivéve a húst, és a húskészítményeket. Ezeket a napokat az ortodox naptár “tejtermék, tojás, hal engedélyezett” jelöléssel látja el. Ilyen időszak kizárólag a Nagyböjtöt megelőző hét.

4. Vannak olyan böjti napok, amikor minden termék fogyasztása engedélyezett, kivéve a húst, a húskészítményeket, s az állati (marha, sertés, baromfi, juh, kecske, stb.) eredetű egyéb termékeket, pl. vaj, sajt, túró, tojás. Fontos, hogy a hal nem számít húsnak böjti szempontból. Ezeket a napokat az ortodox naptár “hal engedélyezett” jelöléssel látja el.

5. Vannak ennél szigorúbb böjti napok, amikor a fentieken kívül a hal sem engedélyezett. Ezeket a napokat az ortodox naptár “olaj és bor engedélyezett” jelöléssel látja el.

6. Még szigorúbb böjti nap az, amikor továbbá olaj és bor sem engedélyezett. Szoros értelmezés szerint az olaj tilalma csak az olívaolaj tilalmát jelenti, más olaj fogyasztása engedélyezett, s bor tilalma nem jelenti más alkohol tilalmát. Tágabb értelmezés szerint viszont minden olaj tiltott és minden alkohol. Jellemzően a szerzetesekre kötelező a tágabb értelmezés, míg a többi hívő saját belátása és hite szerint dönt. Ezeket a napokat az ortodox naptár “szigorú böjt” jelöléssel látja el.

7. Legszigorúbb a teljes böjt, amikor nem fogyasztható semmilyen élelmiszer vagy ital. Ez általában csak ajánlás, jellemzően a szerzetesekre kötelező, míg a többi hívő saját belátása és hite szerint dönt, hogy teljes böjtöt tart-e vagy marad a hagyományos szigorú böjtnél. Ezeket a napokat az ortodox naptár szintén “szigorú böjt” jelöléssel látja el.

Fontos tudni, hogy a rákok, kagylók, egyéb tengeri és édesvízi állatok, melyek se nem emlősök, se nem halak böjti szempontból nem-állatinak minősülnek. Ez ahhoz vezet, hogy a böjtöt tartó ortodoxok között igen népszerűek a japán étkezdék, hiszen a halat nem tartalmazó japán ételek – s sok ilyen van – teljesen megfelelnek az ortodox szigorú böjti előírásoknak, még az olajat teljesen kizáró ortodoxoknak sem jelent ez gondot, hiszen a japán konyhában sok a főtt és érlelt, ill. nyers étel. Régebben egy, az Amerikai Ortodox Egyház hoz kapcsolódó vidám honlapon olvastam azt a viccet, hogy onnan lehet megismerni az egyházi szabályokat betartó ortodox hívőt, hogy szerdán és pénteken a legközelebbi japán gyorsétteremből rendel kaját.

Mint már említettem, szerda és péntek mindig böjti nap, a már ismertetett kivételekkel (Vízkereszt, valamint a Karácsony, a Húsvét, s a Pünkösd, s az azokat követő hét). Normál esetben ez szigorú böjtöt jelent. Amikor azonban szerda vagy péntek valamely nagy ünnepre esik, akkor ez jellemzően “hal engedélyezett” nap.

Az egyházi évben az első böjti időszak a Karácsonyi Böjt. Ennek első napja november 15, utolsó napja pedig december 24.

Karácsonyi Böjt (vagy Adventi Böjt vagy Fülöp-böjt, mivel november 14 Szent Fülöp apostol ünnepnapja) alatt szigorú böjt minden hétfői, szerdai és pénteki nap, engedélyezett az olaj és a bor minden keddi és csütörtöki napon, s engedélyezett a hal minden szombaton és vasárnap. Szigorú böjt van úgyszintén december 20 és 24 között, kivéve ha ezen időszakban valamely nap szombatra vagy vasárnapra esik, ez esetben ez “olaj és bor engedélyezett” napnak számít. Ez az év minden időszakára jellemző: szombat és vasárnap ünnepnap, így ezen a két napon sosincs szigorú böjt, mindig legalább “olaj és bor engedélyezett” e két napon (kivéve a három egynapos böjtöt, lásd a végén).

A böjtölés szigorú változata szerint, mennyiben december 24 nem szombatra vagy vasárnap esik, akkor teljes böjt van ezen a napon napnyugtáig, majd normál szigorú böjt napnyugta után. Tehát innen van az az ortodox szokás, hogy Szentestén nem esznek sem húst, sem halat.

Egyes, a Karácsonyi Böjt alatti ünnepek esetében “hal engedélyezett” nap van, függetlenül attól, hogy az illető nap mely napra esik. Minden esetben – mint ezt már tisztáztuk – “hal engedélyezett” nap  november 21 (Szűz Mária bemutatása), mivel ez a 12 nagy ünnep egyike. Ilyen napnak számíthat még – ez azonban nem általános, hanem közösségenként változó – pl. többek között december 6 (Szent Miklós) és december 20 (Szent Ignác).

Elterjedt szokás a juliánus naptárt használó ortodoxoknál, hogy a világi naptár szerinti január 1-jén nincs böjti nap, bár ez a nap a juliánus naptár szerint december 19-re esik, azaz beleesik a Karácsonyi Böjtbe. Ez egyszerűen egy pragmatikus engedmény a világi Újév iránt. A nem-keresztény országokban élő ortodoxok azonban ezt az engedményt nem alkalmazzák.

A Karácsonyi Böjtnél szigorúbb Szűz Mária elszenderedésének böjtje, ez augusztus 1-14 között van. Az elnevezés igen fontos, mivel a keleti egyházak nem beszélnek Szűz Mária menybeviteléről a szó katolikus értelmében. A nyugati és a keleti dogma között itt értelmezésbeli különbség van. A keletiek szerint Mária – mint minden más ember – élete végén meghalt természetes halállal, majd a harmadik napon Isten feltámasztotta őt és felvitte a menybe. Ezzel szemben a nyugati hagyomány nyitva hagyja azt a kérdést, hogy meghalt-e egyáltalán Mária, s nem lett-e élete végén azonnal felvíve a menybe.

Szűz Mária elszenderedésének böjtje alatt minden nap szigorú böjti nap, kivéve a hétvégeket, melyek “csak olaj és bor” napok. Mivel erre az időszakra esik a 12 nagy ünnep egyike, augusztus 6 (Jézus színeváltozása), ezen a napon “hal engedélyezett” nap van.

Az Apostoli Böjt a legenyhébb. Minden szerda és péntek szigorú böjti nap, minden más nap pedig “hal engedélyezett” napok. A legtöbb közösségben Keresztelő Szent János napja (június 24) – mely mindig az Apostoli Böjt idejére esik akkor is “hal engedélyezett” nap, ha szerdára vagy péntekre esik.

Az Apostoli Böjt “furcsasága”, hogy hossza változik. Végső napja mindig június 28 (június 29 Péter és Pál apostolok napja, az ő tisztelükre van a böjt is), kezdő napja pedig a Mindszentek (a Pünkösdvasárnapot követő első vasárnap) utáni hétfői nap. A Húsvét legkorábbi lehetséges dátuma a juliánus naptár szerint március 22 (= újjuliánus április 4), legkésőbbi lehetséges dátuma pedig április 25 (= újjuliánus május 8). Így az Apostoli Böjt lehető legkorábbi kezdőnapja május 18 (= újjuliánus május 31), lehető legkésőbbi kezdődnapja pedig június 21 (= újjuliánus július 4). Ebből az következik, hogy a juliánus naptárt használó ortodoxoknál az Apostoli Böjt hossza akár 42 nap is lehet, míg lehető legrövidebb időtartama alig 8 nap. A helyzet mégérdekesebb az újjuliánus naptárt használó ortodoxoknál. Esetükben az Apostoli Böjt legnagyobb lehetséges hossza 29 nap. A lehető legrövidebb hossza viszont NULLA, hiszen előfordulhat, hogy a böjt kezdőnapja a böjt utolsó napja utáni napra esik! Ilyenkor nincs Apostoli Böjt. Valójában ez történik minden olyan évben, amikor a Húsvét a juliánus naptár szerint április 20-25 közé (újjuliánus május 3-8) esik. Ez egyébként a juliánus naptárt használó ortodoxok egyik kritikai észrevétele az újjuliánus ortodoxok naptára ellen: miféle naptár az, mely időnként eltöröl egy teljes böjtöt!

S végül – de nem utolsósorban – a Nagyböjt. A Nagyböjt Húsvétot megelőző 7. hét hétfőjén kezdődik, s Húsvét napján ér véget, azaz 48 napig tart.

A Nagyböjtnek van egy háromhetes előkészítő szakasza is. A Nagyböjt előtti 3. hét teljesen böjtmentes, azaz szerda és péntek sem böjti nap ezen a héten. A Nagyböjtöt közvetlenül megelőző hét pedig – ez az egyedüli ilyen hét az évben – “tejtermék, tojás, hal engedélyezett” hét, azaz bármi fogyasztható húson és hústermékeken kívül.

A Nagyböjt alatt minden hétköznap szigorú böjt van, hétvégeken pedig “olaj és bor engedélyezett” nap. “Hal engedélyezett” nap kizárólag Virágvasárnap és március 25.

A nagyböjti böjtölés szigorú változata szerint teljes böjt tartandó Nagypénteken és a Nagyböjt első hetének hétköznapjain, oly módon hogy csak napi egy étkezés van ezeken a napokon, ill. még szigorúbb változatban csak a Nagyböjt első hetének szerdáján és péntekén fogyasztandó egy étel.

A felsoroltakon kívül van néhány egynapos böjt is, ezek:

  • január 5. – azaz a Vízkereszt előtti nap,
  • szeptember 14 – a Szent Kereszt felmagasztalása napja,
  • augusztus 29 – Keresztelő Szent János lefejezésének napja.

Ezeken a napokon minden esetben szigorú böjt van, akkor is, ha hétvégére esnek.

Mindezen kívül ajánlott a böjtölés minden hívőnek, aki részt vesz a vasárnapi istentiszteleten, hogy ne egyen semmit reggeli felkelése és a mise vége közötti időben. Különösen azoknal ajánlott ez, akit részt vesz az eucharisztia szentségében. Kivételt képez a húsvéti eucharisztia, ez a böjtöt nem tartóknak is kifejezetten ajánlott.

Miafiziták (nem-khalkedóni ortodoxok)

Áttérve az ortodoxokról a miafizitákra (nem szeretem ezt a szót használni megnevezésként, de kénytelen vagyok, mert nincs rá jó magyar szó, angolul a terminológia a két csoportra Eastern Orthodox és Oriental Orthodox, de magyarra ez nem fordítható le sajnos). Megpróbálom a “nem-khalkedóni ortodox” kifejezést, hátha megtetszik valakinek…

Itt meg kell említeni, hogy a 6 elismert egyház között nagyobbak a különbségek a böjtölési szokásokat illetően, mint a 15 elismert ortodox egyház között.

Ami a naptárt illeti, a 6 egyház 3 csoportra osztható:

  1. Az örmény egyház a gregoriánus naptárt használja (kivéve az örmény egyház egyik autonóm alegyházat, mely a juliánust használja ma is),
  2. szír egyház a juliánus naptárat használja a mozgó dátumú ünnepekre, s a gregoriánust a fix dátumú ünnepekre, az indiai egyház kizárólag a gregoriánust minden ünnepre.
  3. Az etióp és az eritreai egyház az etióp naptárat, a kopt egyház a kopt naptárat használja. Az etióp és a kopt naptár rendszere egyezik egymással, csak más a hónapok neve és más az évek számozása: az etióp naptárban az évek számozása 276-tal több – így a két naptár között az átmenet nem jelent semmilyen gondot, csupán egy egyszerű kivonási vagy  hozzáadási művelet az egész. A számozás különbsége miből adódik? A kopt naptár 1. éve Diocletianus római császár uralkodásának kezdeti éve (284 a gregoriánus naptár szerint), aki az utolsó nagy keresztényüldözést hajtotta végre a Római Birodalomban, s kölönösen Egyiptomban volt sok az áldozat, a kopt mártírok emlékére így a császár uralkodásának kezdőéve lett a naptár kezdete. Az etióp naptár kezdeti éve pedig a gregoriánus számítás szerinti 8. év, ugyanis erre az időpontra számították ki az etióp naptár készítői Jézus születésének idejét. (Később – mint a juliánus naptár esetében is egyébként – ez az időpont tévesnek bizonyult, de a naptáron utólagosan már nem változtattak.)

Mindkét naptár a juliánus naptár rendszerét használja: azaz minden negyedik év szökőév, s nincsenek ez alól kivételek. A hónapok elrendezése azonban más: az év 13 hónapból áll, melyek közül az első 12 hónap egyformán 30-napos, míg az utolsó hónap 5- vagy 6-napos, attól függően, hogy az illető év szökőév-e. Az év kezdete a gregoriánus naptár szerinti szeptemberben van.

Az etióp/kopt naptár szerinti ünnepszámítás egyezik a juliánus naptáréval, azaz pl. Karácsony a negyedik hónap (kopt: kojak, etióp: tahsas) 29. napján van, ez egyezik a juliánus naptár szerinti december 25-tel (gregoriánus: január 7), azonban 2100-tól az etióp/kopt naptár 4. hónapjának 29. napja már “csúszni” fog – a juliánus naptárral együtt – a gregoriánushoz képest egy napot, azaz Karácsony már a gregoriánus naptár szerinti január 8-án lesz. A továbbiakban nem az egyébként szinte mindenki számára értelmezhetetlen etióp/kopt dátumot fogom megadni, hanem a gregroriánus naptár szerinti dátumot a jobb érthetőség kedvéért.

Az érdekesség kedvéért álljon itt példaként a különböző naptárakra az eheti  jeles nap, a 2010-es nyár első napja:

  • a gregoriánus és az újjuliánus naptár szerint: 2010 június 21,
  • a juliánus naptár szerint: 2010 június 8,
  • a kopt naptár szerint: 1726 szane (tizedik hónap) 14,
  • az etióp naptár szerint: 2002 paoni (tizedik hónap) 14.

szír egyházban 5 böjti időszak van:

  • Adventi Böjt – december 15-24. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.
  • Ninivei Böjt – Jónás próféta emlékére. A Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig. Szigorú betartása esetében e három napon teljes böjt van, a hívők semmit sem esznek és semmit sem isznak. Enyhített változatában csak napkeltétől napnyugtáig kell tartózkodni az evéstől, s víz iható ebben a napszakban is. (A muszlimok innen vették át egyébként a napkeltétől napnyugtáig való böjt szokását, melyet böjti időszakukban gyakorolnak.)
  • Nagyböjt – a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban, azonban létezik egy enyhített változat is, melyben csak a Nagyböjt első és utolsó hetén van böjt. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb. Viszont van egy szigorított változat is, mely a növényi eredetű ételek közül nem engedélyezi az édes ételeket sem.
  • Apostoli Böjt – június 26-28. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.
  • Szűz Mária böjtje – augusztus 10-14. Az általános böjtölési szabályok érvényesek, lásd lejjebb.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és a Pünkösd közti időszakot, a Karácsony és Vízkereszt közti időszakot, ezen kívül a Ninivei Böjt és a Nagyböjt közötti időszakban csak a szerdai nap böjti nap, a pénteki nap nem.

A szerdai és pénteki böjtnek is van enyhített változata: ennek értelmében aki nem tudja betartani a napnyugtáig tartó böjtöt, az böjtölhet csak délig.

A szír egyházban a böjtnek két alapváltozata van:

  1. tartózkodás a böjti napokon minden ételtől napkelte és napnyugta között, s a nap többi részében pedig kizárólag növényi eredetű táplálék és csak víz vagy más alkoholmentes ital fogyasztása,
  2. akik nem tudják a fentieket betartani, de böjtölni szeretnének, azok számára: tartózkodás az állati eredetű termékektől kizárólag nagkelte és napnyugta között.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, így hétvégén napkeltétől napnyugtáig is fogyasztandó növényi eredetű étel és víz (alkoholmentes ital), sőt ez kötelező, a hétvégi böjt  bűnnek számít (kivéve: Húsvétszombatot, amikor szabad a teljes böjt). Amennyiben a hívő vasárnap részt vesz a misén, úgy azon a napon a mise végéig nem eszik és iszik semmit.

Sajátos szabály, hogy egyetlen böjt sem kezdődhet vasárnapi napon, így ha a böjt első napja vasárnapra esik, a böjt egy nappal rövidül és hétfőn kezdődik.

Fontos szabály, hogy a napokat nem éjféltől éjfélig számítják, hanem napnyugtától napnyugtáig. Azaz pl. a szerdai böjt nem szerda 0-24 óra között tart, hanem kedden napnyugtától szerdán napnyugtáig.

Az indiai egyházban 6 böjti időszak van:

  • Adventi Böjt – december 1-24.
  • Ninivei Böjt – a Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig.
  • Pünkösdi Böjt – Jézus menybemenetele és Pünkösd között. Ez a böjt csak az indiai egyházban fordul elő, más egyházakban ismeretlen.
  • Nagyböjt – a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban, a böjt teljes időszaka alatt napi egy étkezés ajánlott.
  • Apostoli Böjt – június 16-28. 13 napig tart, mivel így emlékeznek meg Jézusról és 12 apostoláról.
  • Szűz Mária böjtje – augusztus 1-14 és szeptember 1-7.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Jézus menybemenetele közti időszakot, valamint egyes nagyobb ünnepnapokat, melyek szerdára vagy péntekre esnek.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, kivéve: Húsvétszombatot.

A böjtölés minden esetben a teljesen növényi étrendet jelenti és a dohánytól, valamint – a bor kivételével – minden alkoholtól való tartózkodást. A növényi olaj használata engedélyezett. Böjti napon külön szabály, hogy tilos a szex.

kopt egyházban, az etióp egyházban és az eritreai egyházban van az összes apostoli keresztény egyház közül a legtöbb böjti nap, a legszigorúbb szabályokkal. Mivel a szabályok teljesen azonosak, együtt nézzük a három egyházat. 5 böjti időszak van (amit 7-nek is számolnak, mivel a Nagyböjt 3 önálló részből áll):

  • Adventi Böjt – 43 nap, november 25 és január 6 között.
  • Jónás Böjtje – a Nagyböjt kezdete előtti 3. héten hétfőtől szerdáig.
  • Nagyböjt – 55 napi tart, melyből az első 7 nap előkészítő böjt, az utolsó 6 nap a Fényes Hét böjtje (Húsvét hetében hétfőtől szombatig), s a közbenső időszak maga a szűk értelemben vett Nagyböjt.
  • Apostoli Böjt – hossza változik. Végső napja mindig június 28, kezdő napja pedig a Mindszentek (a Pünkösdvasárnapot követő első vasárnap) utáni hétfői nap.
  • Szűz Mária böjtje – augusztus 7-21.

Ezeken kívül egynapos böjt a Vízkereszt (január 19) előtti nap. Amennyiben ez a nap szombatra vagy vasárnapra esne, úgy az azt megelőző pénteki napon kell böjtölni.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot.

Szombaton és vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem, kivéve: Húsvétszombatot.

A böjtölés alapesetben a teljesen növényi étrendet jelenti. Kivételt képez az Apostolu Böjt és az Adventi Böjt alatti napok szerda és péntek kivételével, valamint Virágvasárnap napja, amikor hal fogyasztása engedélyezett. A növényi olaj használata mindig engedélyezett.

Az ajánlott böjti rend böjti napokon az, hogy 0 órától napnyugtáig teljes böjt tartandó, s az engedélyezett böjti étel csak napnyugtától éjfélig fogyasztható. Azonban – ha a hívő nem tudja betartani a teljes böjtöt – a teljes böjt elhagyható teljesen vagy részlegesen napnyugta előtt is, a részleges elhanyás előtt az értendő, hogy csak délután 3-ig vagy csak délig tart az esetben a teljes böjt. Nagypénteken mindenképpen erősen ajánlott a teljes böjt szigorú betartása a nagypénteki mise végéig.

Ajánlott, de nem kötelező, a szextől való tartózkodás a böjti napokon.

Amikor a hívő részesül az eucharisztiában, előtte mindenképpen 9 órányi teljes böjt tartandó.

Az örmény egyház esetében az egyes egyházközségek maguk döntenek a böjtökről. Általános szabályok szerint a következő böjti időszakok vannak:

  • Adventi Böjt – december 29-től január 5-ig, ez valójában a Vízkereszt (január 6) ünnepéhez kapcsolódik. Mivel – ebben az örmény egyház egyedülálló – Karácsony mint önálló ünnep nem létezik az egyházban, Jézus születését Vízkeresztkor ünneplik.
  • Nagyböjt – a khalkedóni ortodox szabállyal egyező időtartamban.
  • Krisztus Színeváltozásának Böjtje – hét nap az ünnep előtt, időpontja változó, mivel Krisztus színeváltozásának napja az örmény egyházban a Húsvét utáni 14. vasárnap.
  • Szűz Mária böjtje – augusztus 8-14.
  • Szent Kereszt Felmagasztalásának Böjtje – szeptember 7-13.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot, valamint egyes nagyobb ünnepnapokat, melyek szerdára vagy péntekre esnek.

Vasárnap és szombaton teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem.

A böjtölés minden esetben a teljesen növényi étrendet jelenti. A növényi olaj használata engedélyezett. A teljes böjt kizárólag kenyeret és vizet jelent.

Az örmény egyház szokásai sokban különböznek a többi ortodox (khalkedóni és nem-khalkedóni) egyháztól. Ennek oka, hogy az egyház székhelye csak rövid ideig volt része a Római Birodalomnak, így a Római Birodalmon belül kialakult keresztény  nem hatottak az örményekre. Így sok mindenben ősibb szokások maradtak meg az örményeknél. Ennek egyik jele a már említett Karácsony-kérdés. Ugyanez mondható el a harmadik keleti irányzatról, a nesztoriánusnak is nevezett asszír kereszténységről, mely szintén mindvégig a Római Birodalmon kívül fejlődött, így méginkább a keresztény szokásosok legősibb változatát őrzi.

Nesztoriánusok (asszír keresztények)

  • Adventi Böjt – december 1-23, kizárólag növényi eredetű táplálék.
  • Vízkereszti Böjt – január 3-5. Kizárólag növényi eredetű táplálék és hal fogyasztható.
  • Ninivei Böjt – a Húsvét előtti 9. héten hétfőtől szerdáig (kezdőnap tehát a Nagyböjt kezdete előtt 20 nappal). Kizárólag növényi eredetű táplálék. Teljes böjt napnyugtáig, vagy mérsékelt formában délután 3-ig vagy legalább délig.
  • Nagyböjt – 49 napig tart, kezdete a Húsvét előtti 7. vasárnap, vége Húsvétszombat. Kizárólag növényi eredetű táplálék. Teljes böjt napnyugtáig, vagy mérsékelt formában délután 3-ig vagy legalább délig – kivéve Nagypénteket, amikor legalább délután 4-ig kötelező a teljes böjt és Nagyszombatot, amikor a teljes böjt napnyugtáig tartandó. A Nagyböjt idejére eső vasárnapokat, amikor a teljes böjt csak a mise végéig tart.
  • Apostoli Böjt – június 15-28. Kizárólag növényi eredetű táplálék és hal fogyasztható.
  • Szűz Mária böjtje – augusztus 1-14. Kizárólag növényi eredetű táplálék.

Amikor a hívő részesül az eucharisztiában, előtte mindenképpen teljes böjt tartandó éjféltől.

Minden héten a szerda és a péntek böjti nap, kivéve a Húsvét és Pünkösd közti időszakot.

Vasárnap teljes böjtöt tartani nem szabad, böjti időszak alatt sem.

____________

Megjegyzés:

* Az újjuliánus naptár 2800-ig egyezik a gregoriánus naptárral, ezért mondom, hogy de facto egyezik vele. Valójában az 1923-ban létrehozott újjuliánus naptár pontosabb a gregoriánus naptárnál. A különbség a szökőévek számításában van. Míg a gregoriánus naptárban minden negyedik év szükőév, kivéve minden századik évet, azonban kivéve minden négyszázadik évet (tehát 1900 és 2100 nem szökőév, de 2000 az volt), addig az újjuliánus naptárban szintén minden negyedik év szökőév, s szintén minden századik nem az, azonban ez alól kivétel nem minden 400-zal osztható év, hanem minden olyan év, mely 900-zal osztva 200 vagy 600 maradékot eredményez. Így az első különbség 2800-ban fog bekövetkezni, mely a gregoriánus naptár szerint szökőév lesz, az újjuliánus szerint viszont nem.

Advertisements