Magyar országnevek


Egyes országok hivatalos nevét a magyar fordítás hibásan vagy pontatlanul adja át.

A legtöbb országnak van egy rövid, nem-hivatalos neve és egy hosszú, hivatalos neve. Lásd pl. Magyarország – Magyar Köztársaság.

Sok ország esetében a magyar nyelv két melléknévi alakot ismer: egyrészt az ország nevéből képzett alakot, pl. magyarországi, más részt az országnak nevet adó nép nevéből képzett alakot, pl. magyar.

Egyes országok a hivatalos nevüket az ország nevéből alkotott melléknévvel képzik, pl. Oroszországi Föderáció, azaz nem Orosz Föderáció. Más országok viszont az országnak nevet adó nép nevéből képzik hivatalos nevüket, tehát Olasz Köztársaság, s nem Olaszországi Köztársaság.

A gond szerintem az, hogy sok esetben a magyar nyelv az eredeti alakokat pontatlanul fordítja.

Az amerikai Külügyminisztérium pl. pontosan adja át minden ország nevének az angol változatát. Tehát pl. náluk Bulgária az Republic of Bulgaria, viszont Franciország meg French Republic, mivel az eredetiben is így van.

A magyar gyakorlat azonban ingadozó: nem követi az eredeti változatot nagyon sok esetben. Kérdés, hogy ez baj-e vagy nem. Sokak szerint ez nem baj, egyszerűen a magyar nyelv szegényesebb ebben a tekintetben, így a két alakot ugyannak tekinti.

Bizonyos esetekben azonban az illető ország nehezményezi a szerintük hibás magyar alakot. A Szovjetúnió széthullása utáni Oroszország esetében pl. а magyar alak ingadozott az Orosz Föderáció és az Oroszországi Föderáció között, majd mivel az oroszok kifejezetten politikai okokból az oroszországi alakot használták, ez el is terjedt a hivatalos forrásokban, majd többnyire a médiákban is, bár még manapság is lehet hallani azOrosz Föderáció alakot.

A másik közismert eset Németország. Az elterjedt alak Német Szövetségi Köztársaság, míg a kommunizmus idejében a budapesti nyugatnémet követség következetesen csak a Németországi Szövetségi Köztársaság alakot használta, sőt kifejezetten tiltakozott a Német Szövetségi Köztársaság változat ellen. Ma már, bizonyára, hiszen már nincs NDK, ez nem ad okot tiltakozásra.

Hozzáteszem: létezik egy hivatalos szerv is, mely ezzel a kérdéssel foglalkozik. Ez a Földrajzinév Bizottság, mely jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium egyik részlege. Én azonban úgy vélem, hogy nem következetesek a Bizottság döntései e tekintetben.

Vegyünk egy példát. Ausztriát. Az ország nevének – Republik Österreich – szó szerinti fordítása Köztársaság Ausztria, ami magyarul nyilván nem jó, hiszen ebben sorrendben ez magyarul értelmetlen. A magyar fordítás tehát Ausztria Köztársaság, azonban ez sem jó, mert magyarul kifejezetten rosszul hangzik, hiszen ez nem országelnevezésnek, hanem egy állításnak hangzik (“Ausztria köztársaság, s nem királyság”). Mivel angolul sem mondható az, hogy Republic Austria, ezért az angol hivatalos változat Republic of Austria. Ennek mintájára az a magyar alak, mely legjobban adja vissza az eredetit, az Ausztriai Köztársaság lenne. Azonban ez az alak szinte sosem fordul elő, mind hivatalosan, mind mindenhol másutt az Osztrák Köztársaság alak használatos. Az osztrákokokat ez pedig nem zavarja, annyira nem, hogy a Burgenlandban hivatalos kisebbségi nyelvként elismert magyar nyelven kiadott hivatalos osztrák okmányok is az Osztrák Köztársaság alakot használják.

A gond szerintem itt az, hogy eléggé szubjektív szempont az, hogy egy illető országot “zavarja-e” vagy nem hivatalos nevének a magyar fordítása. Ennél objektívabb támpontot kellene találni!

Mint megállapítottuk, az Ausztria Köztársaság alak teljesen idegen a magyar nyelvtől, s így nem is használható. Érdekes azonban, hogy amennyiben az ország neve egynél több szóból áll, ez már nem áll fenn, tehát pl. teljesen jól hangzik magyarul a Sierra Leone Köztársaság vagy a San Marino Köztársaság, nem kell helyette Sierra Leonei Köztársaságot vagy San Marinói Köztársaságot mondani.

Most lássuk az egyes eseteket! Időhiány miatt nincs lehetőségem mind a 192 ENSZ-tagállamot végigvenni, így csak az európai ENSZ-tagokat venném végig. Európát a legtágabb értelemben figyelembe véve, 49 európai ENSZ-tagállam. Mivel értelemszerűen Magyarországot nem kell felsorolnom, marad 48.

Először is lássuk azokat, melynek NINCS hosszú nevük, azaz a rövid és hosszú név ugyanaz. Ezek, mivel nincs mit lefordítani, nem is jelentenek problémát. Pl. Románia, melynek hivatalos neve egyszerűen Románia. A teljes lista:

Bosznia-Hercegovina
Grúzia
Írország
Románia
Ukrajna

A következő csoportban azok vannak, melyeknek a nevük egynél több szóból áll, azaz fordítható nevükAusztria Köztársaság módra. Ezek a következők:

San Marino
Egyesült Királyság

A következő csoportban azok vannak, melyeknél magyarul az országnévből és a népnévből alkotott melléknév szerencsésen ugyanaz. A következőkről van szó:

Andorra
Belarusz
Ciprus
Izland
Liechtenstein
Luxemburg
Málta
Moldova
Monaco
Montenegró
Svájc

A fentiek közül Moldávia esete érdekes, mert itt a moldáv, moldován, moldvai szavak is léteznek, de az ország esetében szerencsésen a moldovai terjedt el, így ide soroltam be az országot, bár kétségtelenül ez egy határeset.

Egy különleges esetre a fentiek szintén külön kitérnek, ez Belarusz. A Bizottság szerint az ország magyar neve Fehéroroszország, hivatalos neve pedig Fehérorosz Köztársaság. Hála Istennek ez az alak nem terjedt el, a Bizottság döntéseit vakon követő, erősen dilettáns magyar Wikipédián kívül szinte sem használja, de még ott is vitatottnak van megjelölve a Fehéroroszország alak!

Ami pedig az ország hosszú nevét illeti, a Bizottság a Fehérorosz Köztársaság alakot szorgalmazza, ami meglehetősen furcsa, hiszen ha Oroszországnál az általuk is támogatott alak oroszországi, s nem orosz, akkor miért gondolják ezt másképp Belarusz esetében? Én nemigazán látok ebben logikát…

Szerencsére a fenti probléma álprobléma, mivel a Fehéroroszország nevet a Bizottságon és a magyar Wikipédián kívül szinte senki sem használja… 🙂

Ami viszont Belarusz hosszú nevét illeti, itt történetesen magyarul az ország rövid neve (Belarusz) egybeesik a népnévből képzett melléknévvel (belarusz), azaz alkalmazható az Ausztria Köztársaság minta, mert ez esetben, a melléknévvel egybeesés miatt ez jól hangzik. Azaz ebben a konkrét esetben nem szükséges a logikusnak látszó Belaruszi Köztársaság alak. Tekinthető úgy a Belarusz Köztársaság fordítás, mintha ez egy egynél több szóból álló név lenne.

A következő csoportban azok vannak, melyeknél a magyarul elterjedt fordítás egyezik az eredeti alakkal. Ezek a következők:

Azerbajdzsán Azerbajdzsáni Köztársaság
Csehország Cseh Köztársaság
Észtország Észt Köztársaság
Franciaország Francia Köztársaság
Görögország Görög Köztársaság
Olaszország Olasz Köztársaság
Oroszország Oroszországi Föderáció
Portugália Portugál Köztársaság
Szlovákia Szlovák Köztársaság

S végül jöjjenek azok az alakok, ahol a megszokott magyar fordítás NEM tükrözi az eredetit:

rövid név szokásos magyar név eredeti név
Albánia Albán Köztársaság Albániai Köztársaság
Ausztria Osztrák Köztársaság Ausztriai Köztársaság
Belgium Belga Királyság Belgiumi Királyság
Bulgária Bolgár Köztársaság Bulgáriai Köztársaság
Dánia Dán Királyság Dániai Királyság
Finnország Finn Köztársaság Finnországi Köztársaság
Hollandia Holland Királyság Hollandiai Királyság
Horvátország Horvát Köztársaság Horvátországi Köztársaság
Kazahsztán Kazah Köztársaság Kazahsztáni Köztársaság
Lengyelország Lengyel Köztársaság Lengyelországi Köztársaság
Lettország Lett Köztársaság Lettországi Köztársaság
Litvánia Litván Köztársaság Litvániai Köztársaság
Macedónia Macedón Köztársaság Macedóniai Köztársaság
Németország Német Szövetségi Köztársaság Németországi Szövetségi Köztársaság
Norvégia Norvég Királyság Norvégiai Királyság
Örményország Örmény Köztársaság Örményországi Köztársaság
Spanyolország Spanyol Királyság Spanyolországi Királyság
Svédország Svéd Királyság Svédországi Királyság
Szerbia Szerb Köztársaság Szerbiai Köztársaság
Szlovénia Szlovén Köztársaság Szlovéniai Köztársaság
Törökország Török Köztársaság Törökországi Köztársaság

A fentiek közül figyelemre méltó Szerbia esete, ahol a szokásos magyar Szerb Köztársaság helyett Szerbiában a hivatalos szervek a Vajdaságban – melynek egyik hivatalos nyelve a magyar – magyarul kizárólag a Szerbia Köztársaság nevet használják, s budapesti szerb követség is csak ezt az alakot használja.

Végül csattanóként jöjjön egy nyelvész (igazi, jelenleg is nyelvészként dolgozó) ismerősöm véleménye, aki szerint szélmalomkerekekkel harcolok. Szerinte egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a magyar nyelv az országnevek terén szegényebb az indoeurópai nyelveknél, s nem tesz különbséget ausztriai és osztrák között, azaz a magyar osztrák alakot felfoghatjuk úgy, hogy egyszerre jelenti azt, hogy ausztriai és azt, hogy osztrák.

Ismerősömnek is rámutattam arra, hogy ha az álláspontja helytálló is, akkor is marad az a probléma, hogy egyes országneveket miért fordítanak egyszer ausztriai, egyszer osztrák mintára. Hiszen ha így van, akkor miért mondunk Azerbajdzsáni Köztársaságot, Oroszországi Föderációt, s időnként Németországi Szövetségi Köztársaságot, ez esetben bátran mondjunk Azeri Köztársaságot, Orosz Föderációt és mindig csakis Német Szövetségi Köztársaságot! S a határeset Moldáviai Köztársaság helyett is legyen Moldáv Köztársaság!

Ismerősem válasza erre: hát ebben bizony igazam van, dehát ez a kő nehezedjen a Földrajzinév Bizottság lelkén…

Ínyenceknek:

A neveket mindig pontosan fordítani igyekvő amerikai Külügyminisztérium az 1989-ben megalakult második Magyar Köztársaság nevét természetesen Hungarian Republic formában fordította, egészen addig, míg 1990-ben a magyar Külügy hivatalosan tájékoztatta amerikai partnerét, hogy az ország hivatalos neve angolul Republic of Hungary.

*

Ezek után azt hiszem érthető, hogy nem-fideszesként miért támogatom a “Magyar Köztársaság” név megszüntetését.

Advertisements

21 thoughts on “Magyar országnevek

  1. Azt hogy értetted, hogy “egyszerűen a magyar nyelv szegényesebb” , amikor elötte irod , hogy a magyarok pontatlanul forditanak. OK pontatlanul forditanak de azért a nyelv miért lesz szegényesebb???? ( amikor le tudnák forditani helyesen is !! )

    • Azért írom ezt, mert a magyar ebben a konkrét esetben szegényesebb pl. az angolnál. Angolul nem mindegy, hogy Republic of France vagy French Republic, magyarul viszont mindkettőt Francia Köztársaságnak szokás mondani.

      • Igen ezt szokás mondani , de lehetne Franciaországi köztársaságnak illetve Francia köztársaságnak forditani, tehát akkor miért szegényesebb? A lehetőség megvan !

        • A “Franciaországi Köztársaság” és a “Francia Köztársaság” két külön dolog, a kettő keverése nem jó dolog, márpedig a magyar nyelv nem tesz különbséget a 2 között.

          • ok épp ezt mondom én is de asszem nem érted mi volt az eredeti problémám.

            • Franciaország nevének magyar fordítása: Francia Köztársaság.
              Bulgária nevének magyar fordítása: Bolgár Köztársaság.
              Franciaország nevének angol fordítása: French Republic.
              Bulgária nevének angol fordítása: Republic of Bulgaria.
              Érted?

              • én ezt értem , ezzel nincs gond . Az volt a gondom, hogy miért lenne egy nyelv szegényesebb mert csak az egyik formát használja . French Republic – Francia Köztársaság
                Republic of France – Franciaország Köztársasága ! Létezik , csak nem ez a hivatalos neve kvázi a nyelv nem szegényesebb , csak egyszerűen nem használjuk hivatalosan , de ugyanazt ki tudjuk fejezni . Vagy ha mást jelent a French Republic mint a Republic of France ( ezt most én nem tudom , de lehet ) ok, de a magyar is tudná pont így kifejezni , csak valamiért nem teszi , de tehetné , a nyelve nem korlátozná ebben!!! Érted?

                • A 2 változat nem ugyanazt jelenti. Az angol visszaadja a különbséget, a magyar meg nem. Az egész cikkem arról szól, hogy a helyes neveket kellene használni, tehát pl. Francia Köztársaság, de Bulgáriai Köztársaság. Viszont tény: a magyar erőltetettnek találja ezt a különbségtételt és nem is használja. Ha pedig 2 dolgot egyféle módon nevezünk, az a szegényesebb kifejezést jelenti.

                  • Én nem találom eröltetettnek, hogy “Bulgária Köztársasága” (vagy pl “Magyarország Köztársasága “, ) , miért hangzana rosszul? és ez totálisan azt jelenti mint , hogy Republic of Bulgaria. Egyszerűen a magyarok nem így hívják , ami lehet , hogy nem helyes de én meg arra próbáltam utalni , hogy hívhatnák így és ettől még nem szegényesebb a nyelv. Csak ez bántotta a fülem , ha megengeded ?!

                    • A tény, hogy a magyarok nem így mondják, azt jelzi, hogy a nyelv ebben a konkrét ügyben kevésbé kifejező. Hiszen ha nem így lenne, akkor így mondanák. A magyarok ellenben nem érzik szükségét ennek a különbségtételnek.

                    • Egyáltalán nem értek egyet! Tény , hogy a magyarok nem igy mondják, de ez miért jelezné azt , hogy a nyelv ebben kevésbé kifejező??? Te nem érted meg azt hogy pl Ausztria Köztársasága??? Nem érted , hogy ez egy birtokos szerkezet??? Fura mert nekem teljesen egyértelmű anyanyelvi beszélőként és egyáltalán nem hangzik rosszul , sőt el is tudok képzelni, olyat , hogy ezt igy mondják . ( Egyébként Republic of Austria legjobb fordítása egyáltalán nem Ausztriai Köztársaság , ez egy butaság , már elnézést ! Amit te irsz az Austrian Republic lenne ) Maradjunk annyiban , hogy az angol ebben a konkrét esetben nem kifejezőbb a magyarnál hanem ugyanolyan kifejező csak a magyarban nem használják az egyik alakot ( tulsagosan gyakran ).
                      A válaszod végén valami logikáról irsz, miszerint az, hogy a magyarok nem ugy mondják , hogy Republic of France stb az azt jelzi , hogy egy kevésbé kifejező nyelvről van szó. Miért jelezné azt??? Van a nyelvben logika??? Még te írtad, hogy a nyelvben nem kell logikát keresni. Ha a magyarok nem igy használják az csakis a magyarok hibája de semmiképpen nem a magyar nyelv hibája , vagy mondjuk kevésbé alkalmassága arra , hogy ki tudjon fejezni egy teljesen egyszerű birtokos szerkezetet.

                    • Nem válaszhatod egymástól külön a magyar nyelvet és a magyar nyelvi közösséget. A magyar nyelv AZ, amit a közösség beszél.

                    • “Maradjunk annyiban , hogy az angol ebben a konkrét esetben nem kifejezőbb a magyarnál hanem ugyanolyan kifejező csak a magyarban nem használják az egyik alakot ( tulsagosan gyakran ).”

                      Nem. Az angol minden esetben visszaadja az eredetit az országneveknél. Következetesen ügyelve, hogy Franciaországi vagy Francia.

                    • Kezdek rájönni , hogy nem érdemes veled vitatkozni mert , csak a butaságod hajtogatod folyamatosan és nem az érveimre reagálsz .
                      “A magyar nyelv AZ, amit a közösség beszél.” – ez is mekkora baromság , te jó ég.
                      Egyáltalán melyik közösség, meg kicsoda? Én is a közösség tagja vagyok?? Mert akkor én használom azt , Ausztriára azt, hogy ” Ausztria Köztársasága ” és akkor máris kifejező lett a magyar nyelv?, Vagy én nem vagyok a közösség tagja?

                      ……Amugy az ENSZ-nek 193 tagállama van…. Ha már mást nem is de talán ezt elfogadod mint tényt. 🙂

                    • Te egymagad vagy a magyar nyelvi közösség? Viccelsz?

                      Az ENSZ-nek a cikk írásakor még csak 192 tagja volt, direkt nem lett javítva.

                    • hm. 🙂 aha viccelek . te irjál már már még valami hasonlo okosságot , mint amilyeneket eddig irtál válaszként a kérdéseimre, hogy tiéd legyen az utolso szo, én meg jot mulassak 🙂
                      Amugy birlak, jo témákrol irsz , érdekességeket, csak valoszinuleg az a problémád, hogy nem vagy hajlando normálisan vitatkozni, egyszeruen képtelen vagy felfogni, hogy mi volt az eredeti gondom és hiába probáltalak rávezetni, mindig félrebeszélsz, ugyhogy feladom , és maradok a véleményemnél . Dehogy egy szimpla mondatot nem tudsz értelmezni ?!?! azért azon gondolkozzál el , és ne miattam , hanem magad miatt bár felőlem ! ………

                      meg ez a háritás, hogy direkt nem javitottad , ez is király humor 🙂 Sehol nem láttam dátumot , hogy mikor irtad , ennyi erovel lehetne 190 is nem? Ez olyan duma ami a magyar politikába elmenne de itt???? :)nemá. tartsd a szinvonalat vagy dátum vagy javitás!!!

                    • Hajlandó vagyok normálisan vitatkozni, de érveid egyszerűen tévesek. Alapvető nyelvészeti kérdésekkel sem vagy tisztában.

                      Ami az ENSZ-tagokat illeti, nézd még más cikkeimet, ott 193 van.

  2. Végülis Nyugat-Európában mindenhol politikai nemzetet értenek a “nemzet” szó alatt. Azaz Franciaország nem kivételes ebben. Kelet-európai sajátosság, hogy a “nemzet” elsősorban etnikai közösséget jelent. Hozzáteszem: 1848-1918 között Magyarországon is hivatalosan csak egyetlen nemzet létezett, a magyar, s beletartozott mindenki etnikai hovatartozásról függetlenül. Azaz Kossuthék és Deákék a francia példát követték – persze ez abszurdum volt, a feltételek már egész mások voltak, de ez más kérdés, a lényeg, hogy a nyugat-európai nemzetfelfogást akarták Mo-n is meghonosítani.

  3. nagyon érdekes cikk, de egy kérdésem van, ami azokat a szavakat illeti:

    “az oroszok _kifejezetten politikai okokból_ az oroszországi alakot használták”

    ez nem egyszerű az a tény miatt így van, hogy Oroszországban nem csak oroszok élnek, hanem más népek is? szerintem ez nem annyira politikai ok, hanem inkább demográfiai…

    • Itt eleve a nemzetfogalom meghatározásáról van szó. Franciaországban sem csak etnikai franciák élnek, de az ország neve Francia – tehát nem Franciaországi – köztársaság. Az oroszoknál a politikai orosz nemzetre külön szó van: “oroszországi”, mely elkülönül az etnikai értelemben vett orosz néptől.

      • igen, россиянин és русский…
        azt hiszem Francia azért nem “Franciaországi K-ság”, mert [sajnos] unitárius állam, és – igazad van – ott nincs különbség az etnikai és politikai nemzet között, sőt tengerentúli polgárai is “sima” franciák…

Hozzászólások lezárva.