Bulgária parlamentje


Általánosságban már írtam a bulgáriai parlamenti választásokról, ezért a már megírtakat nem ismétlem el.

A bolgár parlamentben 240 képviselő van. 209-et területi pártlistákon választanak meg (Bulgáriában összesen 28 megye van, ezek közül 26 megye 1-1 területi választókerületet alkot, míg Plovdiv megye 2 területi választókerületet alkot, Szófia város megye* pedig 3 területi választókerületet). A fennmaradó 31 képviselő egyéni képviselő, őket egyfordulós rendszerben választják meg – minden területi választókerület 1-1 képviselőt választ meg.

A parlamenti képviselők fizetése  minden harmadik hónap első napján változik, az elkövetkező negyedévben a parlamenti képviselők bruttó havi alapfizetése az előző negyedév közalkalmazotti és köztisztviselői országos havi bruttó átlagfizetésének a 300 %-a.

A képviselői alapfizetésnél a gyakorlatban mindenki többet kap, a kiegészítések miatt. A parlament elnöke 55 %, az alelnökök 45 %, a parlamenti frakciók és a parlamenti bizottságok elnökei 35 %, a bizottsági alelnökök 25 % kiegészítést kapnak. Mivel minden képviselő tagja legalább egy parlamenti bizottságnak, s a bizottsági tagságért is jár 15 % kiegészítés, a legalacsonyabb javadalmazású parlamenti képviselő bruttó havi fizetése a közalkalmazotti és köztisztviselői országos havi bruttó átlag 345 %-ának felel meg. Jelenleg 713 leva (366 euró, kb. 103 ezer forint) a közalkalmazotti és köztisztviselői országos havi bruttó átlag, így a legalacsonyabb javadalmazású képviselők fizetése bruttó 2460 leva (1262 euró, kb. 353 ezer forint).

Összehasonlításként: a miniszterek fizetése megegyezik a parlamenti alelnökök mindenkori fizetésével, ez jelenleg bruttó 3102 leva (1591 euró, kb. 445 ezer forint), a miniszterelnök fizetése pedig megegyezik a parlamenti elnök fizetésével, ez jelenleg 3315 leva (1700 euró, kb. 476 ezer forint). A köztársasági elnök fizetése a mindenkori képviselői alapfizetés duplája, azaz jelenleg 4278 leva (2194 euró, kb. 614 ezer forint). Megdöbbentően alacsony számok, ha összehasonlítjuk őket az EU többi 26 tagországával, Bulgáriában a legalacsonyabbak az egész EU-ban a állami felsővezetők fizetései.

A fentieken kívül még vannak egyéb, személyhez kötődő kiegészítések is. Minden képviselő kap plusz 1 %-ot minden év munkaviszony után, valamint doktori címért jár további 10 %.

Persze az igazság kedvéért hozzá kell tenni, hogy egy bolgár bruttó fizetés valamivel többet ér vásárlóértékben, mint ugyannyi összeg az EU átlagában. Ennek oka először is az alacsony bulgáriai adózás: a bruttó fizetéséből mindenki egysávos személyi jövedelemadót fizet, melynek mértéke 10 %, emellett van még 11 % körüli elvonás nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék formájában, azaz egy bruttó bulgáriai fizetésből átlagosan 79 %-ot kap kézhez a jövedelem birtokosa. Ezen kívül a bulgáriai árszínvonal az átlagos európai kb. 80-85 %-a.

A fizetésen kívül természetesen egyéb juttatások is megilletik a képviselőket. A képviselők ingyenesen – pontosabban a parlament költségén – vehetnek igénybe bármilyen belföldi utazási eszközt – korlátlan számban, s külön elszámolási kötelezettség nélkül. Korlátozás egyedül a belföldi repülőutak tekintetében van, itt a Szófiában vagy ahhoz közel megválasztott képviselők évi 30, a távolabb megválasztottak pedig évi 80 elsőosztályú repülőjegyet vehetnek igénybe. A nemzetközi utak intézése egyedi alapon történik, a parlament házbizottsága dönt ezekről.

Minden képviselőnek, akinek nincs saját tulajdonú lakása Szófia területén, jár egy térítésmentes szófiai berendezett bérlakás. A parlament a bolgár Külügyminisztérium külföldi diplomaták részére fenntartott lakáskészletéből bocsátja rendelkezésre ezeket a lakásokat.

Továbbá saját iroda is jár minden képviselőnek, a parlament épületében. A irodák fenntartási költségeit a frakciók fizetik a közös frakcióköltségvetésből.

Ami a szolgálati gépkocsikat illeti, ez állandó jelleggel csak a parlamenti elnöknek, az alelnököknek és a frakcióvezetőknek jár. Emellett van egy parlamenti géppark, mely frakciónként van szétosztva, s az egyes gépkocsik használatát a frakciók intézik saját hatáskörben. A gépkocsik üzemeltetése teljes egészében a parlamenti költségvetésből történik, külön elszámolási kötelezettség nincs.

A saját gépkocsijukat használó képviselőknek a parlamenti költségvetés megtéríti üzemanyagköltségüket, ez azonban már számla ellenében történik.

Régebben több egyéd juttatás is volt a képviselők részére, mint pl. saját tengerparti üdülők ötcsillagos minőségben, de egycsillagos árakon, különleges orvosi ellátás, s parlamenti étkezde önköltségi áron. Ezeket időközben megszüntették a közvélemény felháborodása miatt.

Persze valójában a legtöbb képviselő számára a képviselői juttások csupán zsebpénz. Az igazi pénzek a törvényes és törvénytelen korrupcióból jönnek. Nemrég derült ki, miután furcsa ellentmondás volt a török kisebbségi párt vezetőjének képviselői jövedelme és életstílusa között, hogy semmi törvénytelen nem történt, a bolgár adóhivatal is igazolta, hogy az illető politikus tisztességes adófizető, tavaly is rendesen adózott 1 millió euró feletti  tiszteletdíja után, amit egy vízenergetikai tanácsadó cégtől kapott (a képviselő egyébként filozófia szakon végzett az egyetemen) – a bolgár szabály az egyéb munkviszonyt tiltja a képviselőknek, de a polgári szerződések alapján kapott szerzői, tanácsadói, stb. tiszteletdíjakat nem. A nem-korrumpált politikusok olyan kevesen vannak, hogy Bulgáriában nem az a hír, ha valakiről kiderül a korrupcióba “keveredett”, hanem az, ha az derül ki, hogy valaki sosem fogadott el korrupciós vagy legalábbis gyanús pénzeket.

Megjegyzés:

* Bulgáriában két “Szófia megye” is van, az egyik a “sima” “Szófia megye”, a másik a “Szófia város megye”. A bolgár közigazgatási rendszer a világ bonyolult rendszerei közé tartozik, s én szerencsére azon kevesek közé tartozom, akik értik a rendszert, miután hosszú órákat elmélkedve utána jártam a rendszer furcsaságainak. Ezért megjegyzésként felvázolnám ezt röviden a “két Szófia” kapcsán. A két Szófia talán a Pest megye és Budapest analógiára utalható, azonban az analógia nem pontos, mert egyrészről Budapest nem megye, más részről pedig Budapest az egy darab város, míg Szófia esetében a helyzet bonyolultabb.

A 28 megye felsorolása térképpel a magyar Wikipédia cikkében.

Tehát az ország 28 megyére (област) van felosztva. Minden megye községekre (община) oszlik, azonban ez nem a magyar értelemben vett községet, azaz egy adott települést jelent, hanem inkább valahol a magyar község és a régi magyar járás között van. Szófia város megye kivételes eset, mert egyetlen községre oszlik: ez Szófia község.

A községi szint alatt vannak a városok és a falvak. Mivel a községek központja (székhelye) minden esetben egy nagyobb település (jellemzően város), a község polgármestere minden esetben a székhely polgármestere is egyben, s a község képiselőtestülete egyben az illető székhely képviselőtestülete. (Egyes esetekben – ritkán – az is előfordul, hogy egy község teljes egészében egyetlen városból áll. Pl. Plovdiv község egyetlen városból áll, Plovdiv városból.) Ez ahhoz a furcsa helyzethez vezet, hogy a községi székhelyek vezetőségét nem csak az illető város lakossága választja meg, hanem a község összes lakosa, azaz azok is, akik az adott község területén lévő más város vagy falu lakói. Azaz minden ilyen esetben nem a városnak van polgármestere és képviselőtestülete, hanem a községnek, mely automatikusan az illető községszékhelyi város vezetését is ellátja.

Viszont a falvaknak és községi székhely szerepet be nem töltő városoknak minden esetben van saját képviselőtestületük és polgármesterük is, s ezeket kizárólag az illető falu/város lakossága választja meg. Ezek a községi vezetőség alá vannak rendelve, de törvényileg meghatározott kérdésekben teljes önállósággal rendelkeznek.

Tehát a legmagasabb hatalmú választott testület a községi szintű, ennál alacsonyabb, kevesebb jogosultsággal, a városoké és falvaké. A megyéknek is vannak vezető testületeik, ezek azonban nem választott, hanem a kormány által kinevezett testületek, s nincs hatalmuk a községek felett, csupán koordinációs szerepet töltenek be.

Szófia község (tehát nem Szófai város, hanem Szófia község!) ezen kívül kerületekre is van osztva: 24 kerületre. Két másik nagyváros (tehát Szófiával ellentétben nem község, hanem város), Plovdiv és Várna is kerületekre van osztva: 6 ill. 5 kerületre. (Plovdiv város egyezik Plovdiv községgel, azaz itt nincs “gubanc”, viszont Várna város NEM egyezik Várna községgel, kisebb nála.)

A kerületeknek szintén van választott polgármesterük, saját képviselőtestületük azonban nincs. A kerületi polgármesterek hatalmi jogosultsága a községi szint és a városi/falui szint között van.

A városokon és a falvakon belül sok esetben – nem mindig – vannak kisebb egységek is, ezek lehetnek “negyedek” (квартал) vagy “polgármesterségek” (кметство), az elnevezés a történelmi hagyománytól függ. Ilyenek akkor jönnek létre jellemzően, ha egy város/falu központi részétől viszonylag messze található az illető város/falu egy része. Ez a legalacsonyabb szint, a legkevesebb önállósággal. Ezen a szinten jellemzően szintén választott polgármester van, egyes kisebb negyedek/polgármesterségek esetében azonban választott polgármester helyett csupán kinevezett “polgármesteri képviselő” (кметски наместник) működik.

Tehát a rendszer község – város/falu – negyed/polgármesterség, míg ott ahol vannak kerületek, ott a rendszer négyszintű. A legutolsó szint természetesen – mint vázoltam – opcionális.

A rendszer olyan bonyolult egyes esetekben, hogy az átlag választónak nincs pontos fogalma arról, hogy végülis mire/kire is szavaz az önkormányzati választáson.

Szófia város megye – mint említettem – egyetlen községre oszlik: Szófia községre. Szófia község feloszlik azonban 24 kerületre ÉS 4 városra és 34 falura, VALAMINT ezeken BELÜL 11 negyedre/polgármesterségre.

A négy város közül háromnak (az egyik maga Szófia város), valamint a 34 faluból egynek nincs a szó szoros értelemben vett saját polgármestere és képviselőtestülete. Miért? Szófia város esetében, azért – mint említettem – mert Szófia község vezető testületei egyben automatikusan vezető testületei Szófia városnak is. De miért nincs a további két városnak és az egyik falunak? Hát azért – s ezt még bolgár televízió választási műsorainak politológusai sem mindig tudják – mert Szófia község 24 kerülete közül háromban a 3 központi kerületi település, tehát a 2 központi város és 1 központi falu esetében a lakosok kerületi polgármestert választanak, aki egyben – a község és annak székhelye analógiájának alapján – az illető központi város/falu polgármestere is.

Elvileg tehát előfordulhatna, hogy önkormányzati választáson valaki 4 szintű önkormányzati struktúrára szavaz, összesen 5 szavazólappal. A gyakorlatban ez soha nem fordul elő, mert jelenleg nincs olyan kerület, mely olyan várost/falut tartalmaz, mely még további negyedet/polgármesterséget is tartalmazna.

A három szint, 4 szavazólappal viszont előfordul. Pl. a kis szófiai hegyvidéki idegenforgalmi jelentőségű Bisztrica lakosa önkormányzati választáson szavaz egyszer Bisztrica falu polgármesterére (utolsó szint), Pancserevo kerület polgármesterére (mely egyébként egyben Pancsarevo falu polgármestere is, ez az az említett szófiai falu, melynek nincs szoros értelemben vett “saját” polgármestere), s Szófia város község polgármesterére és képviselői testületére (első szint), összesen tehát 3 szintre, 4 szavazólappal.

Mivel községi polgármesterre és képviselőtestületre mindenki szavaz, ez a lehető legegyszerűbb választás (1 szint, 2 szavazólappal), ez olyan lakosok esetében fordul elő, akik olyan településen élnek, mely egyben valamely község székhelye, s az nem oszlik kerületekre, valamint az illető választópolgár nem az illető városhoz/faluhoz esetlegesen tartozó negyed/polgármesterség területén él.

*

A leírtak a 2010-es állapotot tükrözik. 2011 óta változás: a kerületeknek már nincs választott polgármesterük, helyettük kinevezett polgármesteri megbízottak vannak. Hatalmi jogosultságuk azonos a korábbi választott polgármesterekével.

Reklámok