Lottó


Régen, elsősorban 2000-2006 között fanatikus lottójátékos voltam. Akkoriban érdeklődtem a játék rendszere iránt is. Egy időben még majdnem nyitottam is egy lottózót.

Nem akarok a lottó történetéről írni, nem is néztem át hozzá elegendő anyagot, csak két érdekes esetet szeretnék megosztani. A lottó történetéről csak annyit, hogy bár már az ókorban ismert volt a lottó, igazi nagy népszerűsége a XX. sz. második felében kezdődött meg.

A lényeg: a lottó 95 %-ban szerencsejáték. 5 % ész kell hozzá, ez is csak azért, hogy az ember ne kövesse el a legnyilvánvalóbb hibákat.

Feleségem egyik nagyapja 30 éven keresztül játszott ugyanazokkal  a számokkal, melyek a következők voltak: 1, 2, 3, 4, 5, 6. Ez a hatos lottó volt, 6/49-es rendszerben. Szerencséje, hogy sosem volt telitalálata, mert valószínűleg megütötte volna a guta. Ugyanis halála után kb. 10 évvel bekövetkezett ez: kihúzták az “ő” számait: 1, 2, 3, 4, 5, 6. Nagy csodálkozás volt ez, s még nagyobb pofára esés.

A hatos lottón a telitalálat esélye nagyjából 1 a 14 millióhoz, ez 4-szer nagyobb  esély, mint a hagyományos magyar lottón (ötöslottó 5/90 rendszerben), így évente átlagban 15-20 alkalommal szokott lenni telitalálat.

Azon a héten, amikor ezeket a számokat kihúzták 150 (százötven) telitalálat volt! 150 ember akadt, aki csak a matematikához értett, de a pszichológiához egyáltalán nem.

A matematikusok fölényesen hangoztatták, hogy minden kombinációnak teljesen egyforma az esélye, azaz az 1, 2, 3, 4, 5, 6 kombináció semmivel sem jobb, vagy rosszabb, mint 6 véletlen szám kombinációja.

Ez persze igaz, azonban az 5 % ész ahhoz kell, hogy megértsük: a lottójátékos célja nem az, hogy telitalálatot érjen el, hanem az, hogy nagy legyen a nyereménye. Hiába találjuk el totón az összes meccset, ha minden meccsen az abszolút papírforma jön be: ilyenkor még tízezer ember tippelte ugyanazt, s a nyereményünk minimális lesz.

Ez esetben pontosan ez történt: az 1, 2, 3, 4, 5, 6 kombináció túl nyilvánvaló, ezért túl sokan játsszák meg, így nem is érdemes megjátszani.

A konkrét esetben a telitalálat egyenként alig 3-4-szer ért többet, mint egy ötös találat. Ha nem lenne az a szabály, hogy minden szelvénnyel csak egy nyeremény igényelhető, s mindig csak a legnagyobb eltalált kombináció, érdemesebb lett volna, ha a telitalálatos nyertesek hatos találatuk helyett ötös találataikra kértek volna nyereménykifizetést! (Minden telitalátos hatoslottós szelvény egyben 6 db ötöstalálatot is elér.)

Szóval egy tanács, annak aki lottózik: SOSE játsszunk nyilvánvaló kombinációkkal, mint pl. az utolsó vagy az első számok, vagy a szelvény sarkain és közepén lévő szám, mert ezeket aránytalanul sokan tippelik, ami miatt nem érdemes ilyen kombinációval nyerni. A telitalálat esélye minimális, így ne rontsuk helyzetünket még azzal is, hogy a nyeremény összegét is minimalizáljuk.

Egyébként lottózni – a közhiedelemmel ellentétben – ÉRDEMES. Azonban csak egy vagy maximum néhány szelvénnyel. Drága lottószisztémákat használni meg butaság, mert az esélyt nem növelik jelentősen.

Miért érdemes játszani kevés szelvénnyel? Mert a potenciális nyereség olyan mértékű, hogy a kis pénz, ami befizetünk érte nevetséges befektetés. Minimális pénz áll szemben nagyon nagy nyereséggel, így érdemes játszani, akkor is, ha az esélyünk a nyerésre minimális.

Aki pókerezik, az érti ezt. Mivel a póker félig sport, félig szerencsejáték, pókeres példával jobban bizonyítható, hogy ez így van. Ha 9 ember játszik pl. 1/2 dolláros alapon, s a kasszában (pot) már van 1500 dollár, s az utolsó körben vagyunk, amikor valaki betesz 50 dollárt, s szinte biztosak vagyunk benne, hogy vesztettünk, MEG KELL adnunk a hívást, mert 50 dollárért nyerhetünk 1500+ dollárt. Egyetlen esetben nem kell megadnunk a hívást: ha tudjuk, hogy vesztettünk, de ez a csalás kategóriája már, s itt normál, szabályos pókerezésről beszélünk.

De most áttérek a lényegre.

A lottóban az esély minimális, mint mondtam. A magyar ötöslottón egy szelvény ára 225 forint jelenleg. Egy átlagos dzsekpot 1,5-2 milliárd forint. Ha biztosra akarnánk menni, 54 millió szelvényt kellene feladni. 54 millió szelvény ára azonban 12 milliárd forint. Tehát semmi értelme biztosra menni. Az eddigi legnagyobb dzsekpot is ennek alig a fele, kb. 6 milliárd forint volt. Azaz a befektetés biztos veszteség lenne.

Közel egy évig kellene halmozódnia a dzsekpotnak, ráadásul rekordforgalommal, hogy már érdemes legyen biztosra játszani. Ennek kivédésére van beépítve a lottóba a dzsekpot-korlát. A magyar lottójátékokon maximum 52 hétig halmozódhat a dzsekpot, azaz ha 52 hétig folyamatosan nincs telitalálat, az 53. héten a felhalmozódott összeget szétosztják mindenképpen a nyertesek között. Előfordult már olyan eset, hogy a magyar ötöslottón másfél évig nem volt telitalálat, de ez még a kommunizmusban volt, a dzsekpot-rendszer bevezetése előtt volt. (A kommunista rendszerben a dzsekpotot ideológiai okokból tiltották: nehogy “túl sokat” lehessen nyerni.)

Hozzáteszem: külön probléma a “biztosra menésben”, hogy nem biztosítható, hogy csak a mi szelvényünk nyer. Ez a fő kockázati tényező!

Vannak azonban nagyobb esélyű lottórendszerek. Az egyik ilyen az ír 6/36-os rendszerű hatoslottó, ahol a telitalálat esélye kb. 1 a 2 millióhoz. Írországban  1992-ben történt meg – ahol egyenként fél ír fontba kerül egy szelvény -, hogy a dzsekpot elérte az 1,7 millió ír fontot, azaz elérte, sőt majdnem kétszeresen meghaladta a “biztosra menési” küszöböt. Hiszen 2 millió szelvény került 1 millió fontba, a dzsekpot meg 1,7 millió.

Stefan Klincewicz, ír-lengyel állampolgár gyorsan észbe kapott. 20-tagú baráti körének minden tagja befizetett 50 ezer fontot, s Klincewicz megjátszotta az összes kombinációt. A nyeremény végül 2 millió ír font (1 ír font = kb. 1,3 euró) lett.

Sajnos három személynek lett telitalálata, így kevesebb, mint 700 ezer fontot ért a baráti társaság egyetlen nyertes szelvénye. Azonban a veszteségtől az mentette meg őket, hogy természetesen még töménytelen ötös, négyes és hármas találatuk lett, így végül összesen 1,2 millió fontot nyertek. Tehát a műveletet 200 ezer font tiszta nyereséggel zártak. Minden egyes barát az eredetileg befizetett 50 ezer fontja helyett kapott így 60 ezer fontot. Nem egy csillagászati összeg, de azért semmiképpen sem mondható rossznak egy hét alatt 20 % tiszta nyereséget elkönyvelni.

Advertisements