Kommunista zászlók és címerek I.


Mint a kommunizmus és hasonló eszmék meggyődéses ellenfele, mindig nagyon érdekelt a kommunizmus elmélete és gyakorlata, különösen ez utóbbi. Ennek egyik érdekes vetülete a kommunista jelképek. Ezen belül most a kommunista állami címerek területét venném elő.

Többféle gyakorlat volt jellemző a kommunista államokra.

De először is mi a meghatározása a kommunista államnak. A marxista meghatározás melletti másik meghatározás: “olyan ország, ahol a kommunista párt pártállami módon gyakorolja a hatalmat”. Azaz ha egy komminista párt egy választáson nyer, majd a demokrácia keretei között kormányoz, az még nem kommunista állam, hiszen nem alakul ki egyeduralmi pártállam.

Csak azokat az államokat veszem sorra, ahol hivatalosan volt kommunista rendszer, a kommunistapártiakat nem.

Földrészenként mennék végig…

Először Európa.

Németországgal kapcsolatban nincs sok mindent mondani. A keletnémet címert nincs mihez hasonlítani. Egyedülállósága abban van, hogy ez az egyetlen kommunista címer, mely SZABADKŐMŰVES jelképet tartalmaz. A keletnémet címer tervezője vagy titokban tényleg szabadkőműves volt vagy pedig egyszerűen csak olyan ostoba volt, hogy nem vette észre, hogy a “szocialista” jelképek zavaros kombinálgatása véletlenül a legismertebb szabadkőműves jelet eredményezte…

Ami a keletnémet zászlót illeti, az a szimpla német fekete-piros-sárga zászló, rajta a címerrel.

A lengyel és a csehszlovák jelképek közös sajátossága, hogy a kommunista hatalom a zászlót egyáltalán nem változtatta meg, még kommunista elemet sem tett bele, a címer esetében pedig új kommunista címer helyett megelégedett az eredeti címer enyhe modifikálásával. A lengyel címer esetében ez csupán a korona eltűntetésében jelentkezett, míg a csehszlovák címer esetében ez kiegészült egy ötágú csillag szolíd behelyezésével is.

Albánia esetében hasonló történt. A zászló megmaradt, egy ötágú csillag került rá, míg a kommunista hatalom az eredeti címer fő elemét megtartotta, azt kommunista jelképekkel egészítve ki.

 

Az előbbi zászlón a kétfejű sas fején az úgynevezett “Szkenderbég sisakja” látható, ez az albán címer hangsúlyos eleme. viszont a mai albán zászlón nem szerepel, tehát a mai albán zászló ugyanez a zászló, de a sas felett már semmilyen elem nincs.

Majdnem hasonló Bulgária esete is, ott azonban már azt látjuk, hogy az eredeti címerből csak a címerállat maradt meg, groteszk kommunista jelképek közé helyezve – a fogaskeréken ugráló munkás-paraszt oroszlán. Továbbá sajátossága a 681-1944 felirat, amit mindenki születés és halál időpontnak értelmezett, azaz ekkor jött létre és szűnt meg a bolgár állam. Természetesen a címer nem ezt akarta kifejezni, de ez lett belőle… Ami a bolgár zászót illeti, a kommunista módosítás kimerült a kommunista címer zászlóra való helyezésében, viszont érdekes módon a címer nem a zászló közepére került, hanem csak a bal felső sarkába.

Magyarország ehhez hasonló eset a zászlót illetően. Mivel ez mindenki számára közismert téma, nem fogok részletekbe menően erre kitérni. A címer esetében viszont totálisan új címer lett kidolgozva 1949-1956 között, majd a hagyományos magyar címer egyik változatának ideiglenes visszaállítása után következett egy második totálisan új kommunista címer 1957-1989 között, mely leginkább termelőszövetkezeti logóra emlékeztetett. Ami a magyar zászlót illeti – mint ez szintén közismert – 1949-1956 között tartalmazta a kommunista címert.

Románia esete tulajdonképpen ugyanez. A zászló maradt, a kommunista címer kiegészítésével, viszont a címerből teljesen új lett csinálva. Külön felhívom a figyelmet az erdei olajfúrókútra… ez bizonyítja, hogy a kommunista címertervező vicces ember is lehet.

A pontosság kedvéért megemlítendő az 1919 folyamán létezett három rövidéletű kommunista államalakulat: a Bajor Tanácsköztársaság, a Magyar Tanácsköztársaság, s a Szlovák Tanácsköztársaság. Mindhárom zászlóként a sima vörös zászlót, címerként meg a sima vörös ötágú csillagot használta.

Jugoszlávia esetében a zászló nem változott. Az eredeti első Jugoszlávia zászlója közepébe helyeztek egy ötágú vöröcsillagot és ez lett a második Jugoszlávia zászlaja. Majd a harmadik Jugoszlávia zászlaja pedig megyezett az első Jugoszlávia zászlajával.

Ami pedig a lommunista jugoszláv címert illeti, sikerült teljes semlegesség jegyében a világ leggagyibb, heraldikailag legigénytelenebb címerét megalkotni, hozzá képest még a Kádár-féle termelőszövetkezi logós címer is remekműnek tűnik.

Az első, a második és a harmadik Jugoszlávia címere.

Érdemes még megnézni a 6 jugoszláv tagköztársaság zászlóját.

Ahol volt eredeti címer és zászló, a zászló általában meg lett tartva, a címerben pedig el lett helyezve valamilyen elem az eredeti címerből.

Íme Szerbia kommunista és mai zászlaja, ill. kommunista és mai címere. A zászló ugyanaz, a kommunista szerb címerben pedig a négy cirill SZ betű szerepel a hagyományos szerb címerből.

Montenegró esetében fontos tudni: három típusú történelmi zászlóval rendelkeznek. A kommunista idő zászlaja az egyikkel egyezik. Íme a három hagyományos zászló (a jelenlegi hivatalos a második), s negyedikként a kommunista időszak montenegrói zászlaja.


Ami Montenegró kommunista címerét illeti, az ismét egy “remekmű”, azaz egy ízléstelen és abszurd valami. Szerintem egy lakatlan szigeten épült atombunkert jelképez. Montegró kommunista és mai címere:

Horvátország kommunista zászlaja egyezett a maival, a különbség, hogy közepén most a horvát címer van, míg akkor egy vörös csillag volt.

Ami a címert illeti, íme a kommunista és a mai horvát címer. Látható, hogy a kommunista címerben megmaradt a főelem a hagyományos horvát címerből:

Szlovénia esetében ugyanez ismételhető meg:

A félreértések elkerülése végett: a sárga hatágú csillagok NEM a szlovéniai zsidó kisebbséget jelképezik, hanem ez a cillei grófi család családi címeréből való átvétel.

Eddig könnyú dolgunk volt, de most jön Bosznia-Hercegovina és Macedónia, melyek nem léteztek önálló államként sosem, így zászlójuk, címerük se nagyon volt. A kommunista Bosznia-Hercegovina és Macedónia fantáziátlan zászlói ezt a tényt jelképezik is:

Mai zászlóikat nem közlöm, mert semmi közük a kommunista kori zászlóikhoz, ráadásul Bosznia-Hercegovina zászlaját az ENSZ alkotta meg, Macedóniáét meg a helyi “alternatív” őstörténészeti áltudomány.

Ami Bosznia-Hercegovina kommunista címerét illeti, ez a következő:

Macedónia kommunista címere egyezik a maival. Mivel az ország vadonatúj és de facto nincs saját múltja, úgy alkották meg a mai címert, hogy a kommunista kori címerről levették a csillagot:

Ami Koszovót és a Vajdaságot illeti, ezeknek NEM volt hivatalos zászlójuk, mivel nem rendelkeztek szövetségi köztársasági státusszal.

Viszont érdekességképpen megemlítendő, hogy létezett a kommunista Jugoszláviában az elismert nemzeti kisebbségek zászlaja. Ez minden esetben az illető kisebbség anyaországi alapzászlója volt kiegészítve egy ötágú csillaggal. Következzék a jugoszláviai német, albán, török, bolgár és magyar kisebbség zászlója (van több is, de elég ennyi):

A végére hagytuk a Szovjetúniót. A Szovjetúnió esetében jellemző, hogy az égvilágon semmilyen hagyományos elem nincs a kommunista és hagyományos zászlók címerek között.

A szovjet zászló és címer a következő volt a Szovjetúnió létezésének végén:

A Szovjetúnió világuralmi törekvéseit jelzi maga a címer is: a Föld egészét ábrázolja.

Lássuk az európai szovjet tagköztársaságokat, de felesleges részletek nélkül!

Oroszország esetében a kommunizmus vége után visszatértek a hagyományos orosz zászlóhoz és címerhez. Íme a mai és a kommunista időszaki címer és zászló:

A 3 balti köztársaság esetében ugyanez történt, sorrendben az észt, a lett és a litván zászló és címer, előbb a mai, aztán a kommunista időszak változata:

Ukrajna esetében a posztkommunizmusban az egyik ukrán zászlóhoz tértek vissza, mely rövid ideig használatban volt az I. vh. után. Ami a címert illeti, egy ősi keleti szláv jelképet tettek meg címernek. Íme a a mai, aztán a kommunista időszak változata:

Ami Grúziát illeti, itt az az érdekesség, hogy hagyományosan két grúz nemzeti zászló létezik. Íme a két hagyományos grúz zászló (jelenleg a második a hivatalos), valamint szovjet Grúzia zászlaja:

S a mai, valamint a szovjet kori grúz címer:

Azerbajdzsán esetében, mivel az állam régebben nem létezett, az új zászlót és címert a 90-es évek (XX. sz.) elején alkották meg. Íme a mai és szovjet kori azeri zászló és címer. Látszik a mai azeri címeren, hogy nem kell feltétlenül kommunistának lenni ahhoz, hogy az ember heraldikailag megkérdőjelezhető címert alkosson…

Kazahsztán szintén nem létezett korábban államként. Íme a mai és szovjet kori kazah zászló és címer.

Ami Belaruszt illeti, itt az az érdekesség, hogy hagyományosan két belarusz nemzeti zászló létezik. Az első a I. vh. végén megalkotott belarusz zászló, mely a posztkommunista Belaruszban is hivatalos zászló is. A második a szovjet Belarusz zászlaja. A harmadik az 1995-ös népszavazáson megalkotott új belarusz zászló, mely gyakorlatilag a szovjet belarusz zászló kommunista jelképek nélküli változata. A baloldali “hímzés” a belarusz zászló egyedi eleme, ez hagyományos belarusz nép motívum. Belaruszban a kétféle zászlónak politikai jelentése is van: Lukasenka elnök ellenzéke a fehér-piros-fehér zászlót használja, de ez a zászló azért kevésbé népszerű az emberek között, mert túlságosan hasonlít a lengyel zászlóra, valamint persze az említett “hímzés” igencsak népszerű, ezzel magyarázható, hogy az emberek végülis leszavazták a fehér-piros-fehér zászlót.

Belaruszban címerként is két jelkép használatos. Az előbbi a hagyományos, mely használatban volt a posztkommunista Belaruszban is – ugyanaz, mint Litvánia jelképe! – mivel ez valójában egy közös lengyel-litván-belarusz jelkép. Aztán következik szovjet belarusz címere, s annak 1995-ben visszaállított ma is hivatalos változata:

Jön Moldova. Itt a kommunizmus bukása után de facto a román zászlót és címert vették át, kis különbségekkel. Íme a kommunista Moldova címere és zászlója, majd a mai Moldova címere és zászlója:

Érdekesség, hogy a nemzetközi jogilag Moldovához tartozó, valójában azonban függetlenTransznisztria zászlaja és címere de facto egyezik szovjet Moldova zászlajával:

Meg kell még említeni az 1940-1956 között tagköztársasági státusszal rendelkezett Karéliát, íme zászlaja és címere:

Jelenleg a volt szovjet Karélia autonóm köztársaság Oroszországon belül, ezek a mai jelképei:

1922-1936 között létezett a Transzkaukázusi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság, jelképei ezek voltak:

1921-1931 között Abházia is szovjet tagköztársaság volt, később Grúziához lett csatolva, jelenleg pedig nem elismert de facto állam, íme a kommunista Abházia zászlaja/címere, majd pedig a mai Abházia jelképei:

Örményország kommunista és mai jelképei:

Most ezzel vége az európai területeknek. Következzék Ázsia? Az lenne a logikus, de mivel Ázsia hosszú lesz, nem Ázsia fog következni, hanem Amerika.

S most az amerikai kontinens.

Az amerikai kontinensnek szerencsére csak két állama volt kommunista, sajnos ebből az egyik még ma is az. Viszont itt nem születtek új kommunista zászlók és címerek. Sem a kommunista Grenada (1979-1983), sem a kommunista Kuba (1959-) nem alkotott új zászlót és címert, hanem megmaradtak az eredeti állami jelképek. Sorrendben Grenada és Kuba, ne tévesszen meg senkit az ötágú csillag egyik esetben sem, ezek nem kommunista jelképek, hanem mindigis szerepeltek a grenadai és kubai jelképek között:

(folytatás külön cikkben)

(képek forrása: FOTW)

Reklámok

5 thoughts on “Kommunista zászlók és címerek I.

  1. Tévedés, hogy Azerbajdzsán nem létezett korábban és ezért a 90-es években kellett volna megalkotni a nemzeti zászlót és címert. Létezett egy nagyon rövid ideig 1918-1920. között független államként Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság néven (lásd Wikipédia), és második zászlóként 1918 júliusától ugyanezt a nemzeti trikolort használta, csak a félhold nagyobb volt, túlnyúlt a zászló középső vörös sávjának alsó és felső szélén. Az 1918-as első zászló nagyon hasonlított a törökre, vörös mezőben fehér félhold és csillag.

    Valóban nem túl ízléses a kommunista Montenegró (Crna Gora) címere, de nagyon is olyan dolgot ábrázol, ami kifejezetten kapcsolódik az országhoz, pontosabban annak történelméhez: a Lovcen hegyen levő Njegos mauzóleumot. Itt van eltemetve híres püspökfejedelmük (vladikájuk) II. Petar Petrovic-Njegos, akinek irodalmi munkássága is nagyon jelentős. Utolsó kérése volt, hogy a Lovcen hegyen temessék el. Ez a mauzóleum azért elég fontos része a montenegrói identitásnak, teljesen érthető, hogy miért ez került a címerbe anno. A mai címer pedig ennek a fejedelmi családnak a címerén alapszik. (Mivel a fejedelmet írói munkássága alapján a szerbek is magukénak tekintik, a mostani szerb 20 dináros papírpénzen az ő portréja látható. A mauzóleumról nagyon jó rövidfilm látható a youtube-on: Mausoleum of Njegos.)

    Macedónia a függetlenségének kikiáltása után még nagyon sokáig vörös csillaggal használta a címerét, csak 2009 novemberében szavazta meg a parlamentjük a levételét. Voltak tervek egy oroszlános címer (vörös pajzson koronás arany oroszlán) bevezetésére is (lásd a linket lejjebb), nem tudom miért nem fogadták el a mai napig sem. Gondolom, hogy még véletlenül se hasonlítson a bolgár címerre.
    http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/59/Macedonian_lion.svg

    Egyébként gratulálok, szép összeállítás!
    Győri László

  2. Visszajelzés: 2012-es statisztika | maxval bircaman

  3. “Mint a kommunizmus és hasonló eszmék meggyöződéses ellenfele…” : szegény ember!!

  4. Visszajelzés: Kommunista zászlók és címerek II. « politikai földrajz

Hozzászólások lezárva.