Éghajlat Kubában / A Karib-vidék


Aki sosem járt Kubában vagy hasonló természeti adottságú helyen, nem is értheti meg, hogy milyen a kubai éghajlat. Ezt csak személyesen lehet igazán átérezni.

Amikor az érkező repülőgép már alacsonyra ereszkedett Havanna felett, s beengedik a külső levegőt, már akkor érződik egy enyhén édes illat. Az igazi érzés azonban a repülőgép ajtajának kinyitásakor jelentkezik: betódul az édes, langyos, párás levegő. Amikor az ember lélegzik, hirtelen úgy érzi, hogy nincs elég oxigén. Mintha egy szaunában lenne. Néhány nap hozzászokás kell, ez alatt sokszor úgy érződik, mintha sosem lenne képes az ember normálisan élni ebben a szokatlan légkörben.

Amint azonban eltelik 2-3 nap, már teljesen természetessé válik ez a levegőérzés. Különösen, ha az ember tudja, hogy mennyire egészséges ez a tiszta, párás, enyhén sós, langyosan meleg levegő: a bőrproblémák önmaguktól megoldódnak, kitisztul a bőr, s a haj fényes és csillogó lesz, mintha valami különleges balzsammal kezelték volna.

Az utcai séta során, amikor lépteinket felgyorsítjuk, csepegni kezd az eső. Valójában nem is csepeg, de a levegőellenállás hatására a pára jobban kezd lecsapódni, s ez olyan érzést eredményez, mintha az ember enyhén csepegő esőben sétálna.

Valójában nincs jobb éghajlat a világon, mint a karibi. S sehol sem szebb a természetes környezet, mint ezen a vidéken.

*

A Karib-térség

A Karib-térség az Észak-Amerika és Dél-Amerika kontinentális része között fekvő azon szigetvilág, mely nem része a Mexikói-öbölnek. Ebben az értelemben a karibi-szigetek egyeznek az Antillákkal.

Azonban hagyományosan a Lucayai-szigetcsoportot is a karibi térséghez számítják.

A karibi szigetek hagyományos felosztása:

  • Lucayai-szigetcsoport: Bahama-szigetek, Turks- és Caicos-szigetek,
  • Nagy-Antillák: Kuba, Jamaica, Kajmán-szigetek, Dominika, Haiti, Puerto Rico, Navassa,
  • Kis-Antillák: az összes többi.

A Kis-Antillák felosztása nyelvfüggő.

Szélfelőli-szigeteknek (Windward Islands) nevezi az angol nyelv a Kis-Antillákat Dominicától kezdődően egészen a dél-amerikai kontinensig (tehát Trinidad-Tobagóig), majd a part mentén nyugat felé egészen Arubáig. Ezzel szemben a spanyol nyelvhasználat (Islas de Sotavento) a teljes Kis-Antillákat így nevezi, azaz a Brit Virgin-szigetektől egészen Trininad-Tobagóig, csak a Venezuela partja mentén elhelyezkedő szigeteket kihagyva.

Szélelleni-szigetek (Leeward Islands) tehát értelemszerűen az angolban a Kis-Antillák Guadeloupe-szigettel kezdődő része északig, egészen a Brit Virgin-szigetekig. Míg spanyolul (Islas de Barlovento) ezek a Trininad-Tobagótól nyugatra eső szigetek Venezuela partvidékén, egészen Arubáig.

Angolul megkülönböztetik még a Szélelleni Antillákat (Leeward Antilles), mint a Szélfelőli-szigetek részét, ez a szigetcsoport Trininad-Tobagótól nyugatra kezdődik és egészen Arubáig tart. Az angolul Szélelleni Antilláknak nevezett szigetcsoport tehát MEGEGYEZIK a spanyol használat szerint Szélelleni-szigetekkel!

Nem sorolják be hagyományosan egyik csoportba sem a kontinentális közép-amerikai, észak-amerikai és dél-amerikai államokhoz tartozó karibi szigeteket, kivéve Venezuela esetét, melynek karibi szigetei többségükben a Kis-Antillákhoz tartoznak!

Egyes forrásokban a Lucayai-szigetcsoportot is az Antillák részének tekintik, így ezek a források az Antillákat nem 2, hanem 3 részre osztják.

Szélesebb értelemben a Karib-térséghez tartozik a a kontinentális közép-amerikai és dél-amerikai államok karibi partvidéke is, sőt Mexikó délkeleti partividéke is.

Azonban a szóban forgó államok közül a spanyol nyelvűeket nem szokás a Karib-térséghez sorolni, így a szó szoros értelmében karibi államnak a kontinentális államok közül csak a nem-spanyol nyelvűek számítanak, tehát Belize, Guyana, Suriname és Franciaország (Francia Guayana révén).

Itt CSAK a szigetekállamokat sorolom fel, tehát kihagyom Belizét, Guyanát, Suriname-ot és Francia Guyanát.

Így tehát 13 független államot találunk a térségben + 2 olyan államot, melynek törzsterülete Európában található, azonban területének egy része a térségben van: ez Franciaország és Hollandia. A 13 független állam nyugatról kezdve: Bahama-szigetek, Kuba, Jamaica, Haiti, Dominika, Saint Kitts és Nevis, Antigua-Barbuda, Dominica, Saint Lucia, Barbados, Saint Vincent, Grenada, Trininad-Tobago. Franciaországnak 2 megyéje van a térségben: Guadeloupe és Martinique, valamint 2 tengerentúli közössége: Saint Bartélemy és Saint Martin. Néhány éve Saint Bartélemy és Saint Martin még Guadeloupe francia megye részei voltak, onnan szakadtak el és váltak közigazgatásilag önállóvá. Hollandiának pedig 3 különleges kerülete: Bonaire, Sint Eustatius, Saba, melyeket közösen gyakram BES-szigeteknek is neveznek, természetesen csak politikai értelemben, hiszen Bonaire Venezuela partjainál van, míg Sint Eustatius és Saba egymás mellett a Kis-Antillák északi részen, Saint Kitts és Nevistől északi irányban, valamint Aruba, Curaçao és Sint Maarten, ezek a Hollandiai Királyság alkotórészei. (A Hollandiai Királyság 4 alkotórészből áll, az egyik a szűkebb értelemben vett Hollandia, a másik három pedig ez a három sziget.)

A független államok mellett több függő terület is van a térségben.

Brit tengerentúli terület 5 van a térségben: a Nagy-Antillákon a Kajmán-szigetek, a Lucayai-szigeteknél Turks- és Caicos-szigetek, valamint a Kis-Antillákon a Brit Virgin-szigetek, Anguilla és Montserrat.

Amerikai szuverenitás alatt áll Puerto Rico társult állam, az Amerikai Virgin-szigetek, valamint a lakatlan Navassa-sziget.

Érdekesség, hogy két szigeten is államhatár található: Hispaniola-szigeten található Haiti és Dominika határa, míg a Szent Márton-szigeten francia-holland határ található, mely Saint Martint választja el Sint Maartentől.

Népesség és nyelv szempontjából a kép igencsak heterogén.

A lakosság többsége néger rabszolgák leszármazottja és angol nyelvű – helyenként ez kétnyelvűséget jelent, azaz a szabványos angol kombinálva helyi angol kreol nyelvvel – a következő országokban: Anguilla, Antigua-Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Brit Virgin-szigetek, Grenada, Jamaica, Montserrat, Saint Kitts és Nevis, Saint Vincent, Turks- és Caicos-szigetek. Ugyanez a helyzet az Amerikai Virgin-szigeteken itt, ott azonban a más karibi szigetekről való nagy bevándorlás miatt jelentős a spanyol és francia nyelvű néger lakosság is.

Többségében mulatt lakosság, fehér kisebbséggel és szintén angol nyelvvel – ugyancsak együtt angol-kreol nyelvvel – jellemző a következőkre: Kajmán-szigetek,

Dominica az egyetlen karibi sziget, ahol jelentős számban maradtak meg indiánok. Az összes többi karibi szigeten az indiánok részben kiirtásra kerültek ill. elpusztultak a behurcolt európai betegségek következtében. A lakosság többsége azonban itt is néger. Dominica abban is érdekes, hogy itt az angol mellett a lakosok nagy része beszéli a francia-kreolt is. Ennek oka, hogy a brit uralom kezdete előtt francia gyarmat volt, valamint földrajzi helyzete is, mivel pontosan két francia nyelvű sziget – Guadeloupe és Martinique – között fekszik.

Dominicához hasonlóan Saint Lucia szintén néger többségű, azonban itt is a lakosság nagy része kétnyelvű: az angol mellett a francia kreolt is beszélik.

Trinidad-Tobago érdekes helyet foglal el: itt a lakosság kb. fele-fele arányban néger rabszolgák  és indiai munkások leszármazottaiból áll. Nyelvileg a lakosság angolt és angol alapú kreolt beszél.

A lakosság többsége néger rabszolgák leszármazottja és francia, valamint francia kreol nyelvű Haitiben. Ugyanez a helyzet Franciország két karibi megyéjében: Guadeloupe-én és Martinique-én, valamint Szent Márton északi, francia részén, ez utóbbiban szinte mindenki angolul és hollandul is beszél. Saint Bathélemy kivételes: ott a többség fehér és kizárólag francia nyelvű.

Három terület spanyol nyelvű. Puerto Ricóban és Kubában a többség fehér, mulatt és néger kisebbséggel. Dominikában a lakosság többsége mulatt, fehér és néger kisebbséggel.

A 6 holland szigetből hármon (Sint Eustatius, Saba, Szent Márton déli, holland részén) a lakosság többsége mulatt és angol anyanyelvű, azonban beszéli a hollandot is, Szent Mártonon a franciát is. A többi három holland szigeten (Aruba, Bonaire, Aruba, Curaçao) a lakosság papiamentó és holland anyanyelvű, de beszél spanyolul és a angolul is – közülük Arubán a többség mesztic,míg a másik kettőn mulatt.

krb

Megjegyzés: gyakori hiba a magyar médiákban a Dominicai Közösség és a Dominikai Köztársaság keverése, az előbbit következetesen c-vel, míg az utóbbit k-val írtam.

Reklámok