Kinek az érdeke a fekete- és a szürkemunka?


Szeretnék egy népszerű félreértést eloszlatni, mely szerint a “gonosz” vállalkozó érdeke az adócsalás a munkabéreket illetően.

A valóság: ez nem igaz, a vállalkozónak ez NEM érdeke. Valójában éppen a munkavállaló érdeke az adócsalás.

Igen, ez a jelenlegi magyarországi helyzet.

Egy egyszerű példa számokkal (kicsit kerekítve, az egyszerűség kedvéért):

Tegyük fel Okosfi Ágoston guminőgyártó vállalkozó új szakembert keres üzemébe, mert megnőtt a kereslet a piacon a guminők iránt, így a jelenlegi 3 szakember nem elég, már 4 szakemberre van szükség.

Okosfinak erre a pozícióra van 200 ezer forintja. A vállalkozónak ennyi összege van az adott munkahelyre, őt csak ez az összeg érdekli, minden más számára lényegtelen. Többek között lényegtelen, hogy ebből a pénzből mennyi megy az adóhivatalba és mennyi az alkalmazottja zsebébe.

Na most, nézzük mi történik, ha minden fehér, ha minden fekete, s ha szürke.

Fehér:

Bruttó bér: 156 ezer Ft
Ebből az adóhivatalnak: 54 ezer Ft

Munkaadó bruttó béren felüli befizetése az adóhivatalnak: 44 ezer Ft

Tisztán a dolgozó zsebébe: 102 ezer Ft

Összesen munkaadó kiadása: 200 ezer Ft

Fekete:

Bruttó bér: nulla ezer Ft
Ebből az adóhivatalnak: nulla Ft

Munkaadó bruttó béren felüli befizetése az adóhivatalnak: nulla Ft

Tisztán a dolgozó zsebébe: 200 ezer Ft

Összesen munkaadó kiadása: 200 ezer Ft

Szürke:

Bruttó bér: 93 ezer Ft

Ebből az adóhivatalnak: 32 ezer Ft

Munkaadó bruttó béren felüli befizetése az adóhivatalnak: 27 ezer Ft

Tisztán a dolgozó zsebébe: 141 ezer Ft

Összesen munkaadó kiadása: 200 ezer Ft

Mint látható mind a 3 esetben a munkaadónak UGYANAZ a költsége, viszont a munkavállaló zsebébe egészen más összeg jut.

Advertisements

7 thoughts on “Kinek az érdeke a fekete- és a szürkemunka?

  1. Ez aranyos, de rossz a megközelítés.
    A Munkaadók nem ebből a megközelítésből indulnak: “Van 200 k-m erre nézzük meg ki jelentkezik.”
    hanem “Van egy feladat ki csinálja meg olcsóbban.” Így már kicsit más a dolog:
    Ha pl. a te példádnál kiderül, hogy a “munkaerőpiacon” legolcsóbban nettó(!) 141k-ért lehet munkavállalót találni. Ahhoz, hogy ez az összeg a munkavállaló zsebébe jusson feketén csak 141k szürkén (98k-ra bejelentve) 200k fehéren pedig 276k lesz a munkáltató kiadása. Nem kérdés melyiket választja.
    (Természetesen ehhez kell a munkavállaló “partnersége” is, de hát ki van itt kiszolgáltatottabb helyzetben?)
    Gondolod, hogy pl egy mezőgazdasági idénymunkára, vagy egy biztonsági őrnek a munkaadók felajánlják a 3 lehetőséget?

  2. Kedves testverem kinevetett anno, hogy a fizetesem mernokkent multinal kicsit alatta van amit o a vallalkozonal feketen kapott. …. Aztan egy even belul kirugtak mert nem ugy tancolt ahogy futyultek. Szerzodes? Nem volt. Vegkielegites? Munkanelkuli segely? Fizetett TB? Semmi. Bele fog szamitani a nyugdijba? Ugyan. … no comment.
    Engem senki ne sajnaljon a multinal. Minden honapban megkapom a szamlamra a penzt, minden papirozva, kollektiv szerzodesben altalanos dolgok definialva, … stb.

  3. Jó ez, csak azt nem vetted figyelembe, hogy a munkáltató nem fog 200.000 Ft-ot fixen rászánni a munkásra ,hanem szeretné minél olcsóbban kihozni. Ha feketén vállalja valaki 90.000 Ft-ért, akkor nem fogja 200.000 Ft-ért fölvenni.

  4. Na igen. Amíg ilyen horribilis adók vannak és ilyen szar bérek, addig ne várja el senki, hogy tisztességesen adózzanak az emberek. A középkori adókat a diákok rablásnak tartják… na de akkor ez itt mi?!

    • A középkori adók szolídak voltak a maikhoz képest. Majd írni fogok erről a jövő héten.

  5. Normális kapitalista államban, pl ahol én élek, (Kanada) csak a Fehér megy, vagy a Fekete de ebben az esetbe a szabadvállakozónak adót kell fizetnie a 200 ezer után.
    Minden más az adócsalás és azt nagyon keményen büntetik.

    • Kelet-Európában a “fehér” a legritkább. Csak állami cégeknél és nagy magáncégeknél fordul elő.

Hozzászólások lezárva.