Azok a borzasztó középkori adók!


Nézzük meg, hogy Magyarországon egy középkori, kora újkori átlagember vagy egy mai átlagember adózik-e többet!

Mai átlagembernek tekintsük egy átlagos fizetésű bérmunkást, alkalmazottat! Azt hiszem ezzel nem lehet különösen vitába szállni!

De kit tekintsünk XVI-XVIII. századi átlagembernek? A lakosság 80-85 %-a jobbágy volt, így nyilván jobbágyi sorsban élőt kell ilyennek tekintenünk.

Lássuk először is az átlagos jobbágyterheket!

1 forint éves adó egész jobbágytelkenként. Ez egy komoly összeg. Ennyi pénzt a XVIII. században egy napszámos 20 nap alatt keresett meg. Évi 300 munkanapot számítva, ez kb. egy személy jövedelmének 7 %-a.

Évi 50 nap robot a földesúr részére igásállattal vagy 100 nap igásállat nélkül. Egy évben átlagosan 300 munkanap volt akkoriban, így ez 17 % igásállattal vagy 33 % igásállat nélkül. Vegyük a kettő átlagát az egyszerűség kedvéért: 25 %.

Terményadó: 10 % az egyházközségnek, 10 % a földesúrnak.

Rendkívüli földesúri adók is léteztek, különböző kötelező ajándékok formájában. Ezek mérete változó volt. Vegyük ezeket durván 10 %-nak.

Összesen: 7 + 25 + 20 + 10 = 62 %

De ne feledjük azonban, hogy ez az adó nem személyenként került kifizetésre, hanem egész jobbágytelkenként. Feles teleknél a robot és a telekadó az egésztelkes adó fele volt, negyedes teleknél a negyede, stb. Ha pedig a jobbágynak nem volt jobbágytelke (ezeket nevezték zselléreknek), akkor nem fizették sem az egyforintos adót, sem a terményadót, sem a rendkívüli adókat, őket csak a robot terhelte. A jobbágytelek nélküli, csak házhellyel rendelkező jobbágyok (házas zsellérek) és a jobbágyság legszegényebb rétege, mely sem jobbágytelekkel, sem házhellyel nem rendelkezett (házatlan zsellérek) mennyit fizettek? Nos, számukra csak robot volt: a házas zsellérek számára évi 18 nap (tehát 6 % adóteher) robot, a házatlan zsellérek számára pedig évi 12 nap (tehát 4 % adóteher) robot.

Egy jobbágytelek mérete átlagosan 25 hold (kb. 13 hektár) volt. Ennél lehetett több rosszabb termőföldeken, s kevesebb jobb termőföldeken. A házhely mérete szinte egységesen 1 hold (kb. fél hektár) volt.

Milyen volt a jobbágyság rétegződése? Kb. a következő:

  • 3-4 % egésztelkes,
  • 6-7 % féltelkes,
  • 20 % negyedtelkes,
  • 30 % nyolcadtelkes,
  • 40 % zsellér.

Azt hiszem, vehetjük bátran átlagembernek a nyolcadtelkes jobbágyot. Egy nyolcados jobbágytelek terhei tehát:

  • éves adó 13 krajcár, kb. az éves jövedelem 1 %-a,
  • robot: évi 7 nap igásállattal vagy 14 nap igásállat nélkül, ez kb. 3 vagy 6 %, vegyük az z egyszerűség kedvéért 5 %-nak,
  • terményadó: 10 % az egyházközségnek, 10 % a földesúrnak, összesen 20 %, ez független volt a telekmérettől,
  • rendkívüli földesúri adók, vegyük ezeket durván 10 %-nak.

Összesen: 1 + 5 + 20 + 10 = 36 %.

Ne felejtsünk el azonban valamit: ezt az adót nem a jobbágycsalád minden tagja fizette, hanem a jobbágycsalád együtt. A robot mérete nem személyre vonatkozott, hanem az egész családra együttesen. Így durván azt mondhatjuk, hogy egy akkori átlagember jövedelmének 25-30 %-át adózta le különböző formában, míg 70-75 % megmaradt neki.

Ezzel szemben a mai átlagteher 60-65 %. Minden megkeresett 1000 forintból 500-at elvon az állam különféle adók és járulékok formájában, s a megmaradt összegből még elvesz egynegyedet közvetett adók (ÁFA) jogcímén. Durván számítva kb. 60 %-ot vesztünk el adózás formájában.

A következtetés: a modern ember adóterhe pontosan a duplája a középkori, kora újkori ember adóterhéhez képest!

Advertisements

4 thoughts on “Azok a borzasztó középkori adók!

  1. De akkor a lakosság 85% dolgozott. Ma kb. 45% . Nem volt nyugdíj, szociális ellátások. Az egészségügy mint olyan nem létezett. Nem voltak kórházak és csak nagyon kevesen tudtak írni olvasni. Nem volt közoktatás sem csatorna vagy egyebek. Nem épültek sportcsarnokok és közparkok. Nem voltak múzeumok, közgyűjtemények. Soroljam tovább.?

  2. Az eszmefuttatásodnak van igazságtartalma, csakhogy a cikk azzal a mitosszal próbál leszámolni, hogy milyen durva adókkal súlytották a valamikori jobbágyokat. Miközben mi fizetünk dupla annyi adót. A mai állam vajon milyen plusz szolgáltatást nyújt nekünk, amelyért ne kéne fizetnünk, és abból az adóból történik, amelyet befizettünk? Alig néhány. Az állami utak használata bele van kalkulálva az üzemanyag árába, az ingyenes egészségügyben mégis fizetni kell az orvosnak, minden egyes állam által kiállított okmányért, szolgáltatásért fizetni kell. Talán csak az általános iskola ingyenes részben. A listád eléggé rövidre sikeredne, ha az ingyenes állami szolgáltatásokat kéne felsorolnod..

  3. Ugyanezt az elmélkedést, igaz nem számolta ki, de középiskolai történelem tanárom is kifejtette. A probléma ezzel az, hogy a földesúr nem az állam, a jobbágyok nem választották őt meg valamely alternatívával szemben, és nem köteles az adóért cserébe szolgáltatást nyújtani (a honvédelmet azt nem a jobbágyért, hanem a vazallusáért tette). A földesúr-jobbágy viszony mai értelemben inkább a földbérléshez vagy az alvállalkozósághoz hasonlít.

    A mai értelemben vett állam meg nem létezett. Ha már adóterhek, azt inkább a 100 évvel ezelőtti kapitalizmushoz érdemes hasonlítani, amikor sehol nem volt 20% fölötti állami újraelosztás, ma meg alapvetően 3 modell van, az 1/3 körüli amerikai típusú, az 1/2 körüli nyugat-európai és a 2/3 körüli skandináv. A baj nálunk az, hogy mi a skandinávhoz vagyunk közel, miközben a nyugat-európaival is versenyképtelenek lennénk a fejlett világ többi részéhez viszonyítva a jelen helyzetben.

    • Azért jóval több volt ez bérleti vagy alvállalkozói viszonynál! A földesúr nyújtott szolgáltatásokat is (védelem, igazságszolgáltatás) és a jobbágynak szabad költözési joga volt, tehát választhatott (ezt csak később, a török időkben kezdték korlátozni). Most viszont nem választhatsz, az államnak kell fizetned az adót. Az más kérdés, hogy az állam vezetőit elméletileg megválaszthatjuk, de a képviseleti demokrácia problémáit itt nem szeretném kifejteni, mert arra nincs elég hely…
      A hozzászólás második felével egyetértek.

Hozzászólások lezárva.