Érvelési hibák


A netes vitákban a vitázók zöme folyton érvelési hibákat használ. Érdemes ezért ezeket megfigyelni és felismerni.

Összegyűjtöttem a leggyakoribb példákat, s igyekeztem hozzájuk kitalálni közérthető példákat, időnként válogatva magyar “balliba” és “fidesznyik” érvelésekből is a humor kedvéért..

*

Argumentum ad hominem érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “cáfol” valaki, hogy nem magát az állítást cáfolja, hanem az állítást mondó személyt támadja meg.

Példák:
“A homokos házasság elfogadhatatlan, mert a Gyurcsány is támogatja, márpedig Gyurcsány becsapta a választóit és bukott politikus.”
“Szerinted tehát jó, hogy bevezetik az iskolai hittant? Mennyit fizetett neked Orbán?”

Magyarázat:
A homokos házasság elfogadhatósága semmilyen mértékben nem függ attöl, hogy ki támogatja és ki nem. Annak, hogy Gyurcsány milyen politikus semmi köze a témához, hiszen egy “bukott” politikusnak is lehet éppenséggel igaza bármiben. Az sem releváns, hogy valaki becsapta-e a választóit vagy sem. Azaz a homokos házasság valóban elfogadhatatlan, de nem azért, mert Gyurcsány is támogatja. Ugyanígy, az iskolai hittan helyeslése nem köthető össze azzal, hogy valakinek milyen a politikai beállítottsága, s végképp nem érv minden személyes vélemény mögött fizetettséget láttatni. S ha esetleg tényleg Orbán fizetett is le, attól még nem biztos, hogy rossz az iskolai hittan.

*

Argumentum ad hominem tu quoque érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “cáfol” valaki, hogy nem magát az állítást cáfolja, hanem az állítást mondó személyt igyekszik hiteltelennek beállítani azzal, hogy korábban ő is mást cseledett vagy jelenleg sem él véleménye szerint.

Példák:
“Az antikommunizmus nem lehet igaz, a kommunizmus jó eszme, nézzük pl. hogy manapság Pozsgay antikommunista pedig 1956 után ő is támogatta a rendszert.”
“A cigarettázás nem lehet káros, mert a papunk, aki sokat beszél az egészségről, szintén szokott dohányozni”

Magyarázat:
Pozsgay véleményváltozásából vagy esetleges inkoherens viselkedéséből semmi sem következik a kérdés szempontjából. Ugyanígy, az hogy a pap dohányzik annak ellenére, hogy a híveket felhívja az egészséges életre, nem jelenti, hogy ne lenne káros a dohányzás.

*

Argumentum ad verecundiam érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “bizonyít” valaki, hogy valamely szakértő véleményét említi. Figyelem: ez nem érvelési hiba, ha egy általánosan elfogadott tudományos igazságról van szó, de csak ebben az esetben. Ha a kérdésben nincs konszenzus, többféle álláspontra is lehet szakértői álláspontokat felhozni, azaz egyik sem tekinthető végső érvnek, hiszen bármikor felhozható ugyancsak szakértői ellenérv is.

Példák:
“Izrael rasszista állam, ez biztos, hiszen a zsidó Dr. Jack Bernstein is ezt mondja.”
“Az ellenzéki szónok azt mondta, hogy a kormány költségvetési terve tarthatatlan és dilettáns, ezt nem is lehetne tagadni, hiszen a szónok neves közgazdászprofesszor.”

Magyarázat:
Az, hogy valaki zsidó, nem jelenti azt, hogy feltétlenül igaza is van minden Izraelt érintő kérdésben. Ugyanígy, egy kormányzati költségvetési terv tipikusan az az eset, ahol pártkötődés alapján születnek meg a szakértői vélemények. Valószínűleg a kormánynak is van neves közgazdászprofesszor szakértője, aki meg pont azt ellenkezőjét állítja az ellenzéki szakértőhöz képest.

*

Argumentum ad populum érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “bizonyít” valaki, hogy arra hivatkozik, hogy a többség így látja. Figyelem: ez nem érvelési hiba, ha egy általánosan elfogadott és bizonyított konszenzus, bár még ebben az esetben sem feltétlenül biztos.

Példák:
“A magyar emberek többsége a Fideszre szavazott, tehát a Fidesz képviseli jobban az ország érdekeit.”
“ENSZ határozat mondta ki, hogy a cionizmus a fajgyűlölet egy változata, tehát Izrael rasszista állam.”

Magyarázat:
A jó és a rossz a politikában nem objektív kérdés. A választók tévedhetnek is, nem feltétlenül igaz minden, amit a többség demokratikusan megszavaz. Ugyanígy, az ENSZ sem rendelkezik a végső igazság szérumával.

*

Argumentum ad ethymologiam érv

Meghatározás:
Egy szóba belekötni, annak eredeti vagy alternativ jelentését felhozva, mikor a szó már nem azt vagy nem csak azt jelenti.

Példák:
“Nem vagyok antiszemita, mert az arabokkal semmi bajom.”
“Magyarországon sosem volt kommunizmus, csak a szocializmust építettük. ”

Magyarázat:
Az antiszemitizmus eredetileg a szemiták ellenzését jelentette, azonban ma már csak a zsidógyűlöletet jelenti. A szintén szemita arabokkal szembeni gyűlölet neve arabellenesség. Ugyanígy, a kommunizmus szónak több értelme van, nem lehet az egyik jelentést elővéve cáfolni olyan mondatot, melyben a szó más jelentésben szerepel.

*

Argumentum ad lazarum érv / Argumentum ad crumenam érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “bizonyít” valaki, hogy arra hivatkozik, hogy aki mondja az szegény vagy gazdag, azt sejtetve, mintha a szegény ember egyben tisztességes is lenne, a gazdag ember meg egyben okosabb is, azaz véleményük is értékesebb.

Példák:
“Soros György szerint Oroszországban diktatúra van, ha ő mondja, biztos így van, hiszen ő a saját erejéből, saját tudásával lett milliárdos.”
“Láttad a tévében a szegény szerencsétlen felkelőket, amint harcolnak az állig felfegyverzett kormánykatonákkal? Számomra nyilvánvaló, hogy a felkelők ügye igaz ügy.”

Magyarázat:
Attól, hogy valaki sikeres tőzsdei szakember, még nem következik, hogy egy politikai kérdésben is igaza van. Ugyanígy, két fél harcában, nem feltétlenül a szegényebbnek van igaza.

*

Argumentum ad antiquitatem érv / Argumentum ad novitatem érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “bizonyít” valaki, hogy arra hivatkozik, hogy az illető állítást régi ill. új, azt sejtetve, mintha ami régi, hagyományos, az automatikusan igaz, ill. az új elmélet automatikusan igaz csak mert új, modern.

Példák:
“Már az ókori Görögországban elfogadott gyakorlat volt a pedofil kapcsolat idősebb férfi és fiúgyermek között, nevetséges, hogy most pár éve valaki kitalálta, hogy a pedofilia rossz dolog.”
“Egyre több országban vezetik be a homoszexuális házasság intézményét, ez a fejlődés, a haladás útja.”

Magyarázat:
Az, hogy a pedofilia rossz-e nem függ attól, hogy korábban is gyakorolták-e. Ugyanígy, a homoszexuális házasság sem lesz jó attól, hogy új dolog.

*

Szalmabáb érvelés, csúsztatás

Meghatározás:
Amikor azzal “cáfol” valaki egy állítást, hogy nem a vitapartnere állítását támadja, hanem annak egy eltúlzott alakját, melyet a vitapartner sosem állított.

Példák:
“Szóval te ellenzed, hogy az önkormányzati iskola egyházi fenntartású legyen? Ugye tudod, hogy Lenin mélyen egyetértene veled, aki több ezer templomot rombolt le?”
“Tehát szerinted jó az egykulcsos adó? Nem látod, hogy a Fidesz gazdaságpolitikája nem hozott eredményt?”

Magyarázat:
Az önkormányzati iskola kérdése nem áll kapcsolatban Lenin templomrombolásával. Aki nem akarja, hogy egy önkormányzati iskola egyházi fenntartású legyen, az nem feltétlenül ért egyet Leninnel. Ugyanígy, az egykulcsos adó támogatásából nem következik a Fidesz egész gazdaságpolitikájának a támogatása.

*

Szövegkörnyezetből kiragadás

Meghatározás:
Egy állítás értelmének megfordítása, kicsavarása azzal, hogy kiemeljük szövegkörnyezetéből.

Példa:
“Orbán kommunista. Ő maga mondtam hogy a rendszerváltozás előtt nem a kommunista rendszer, hanem annak fenttartói ellen harcolt csak.”

Magyarázat:
Orbán egy hosszabb mondata volt ez, s szónoki fordulat volt, hogy a rendszer vezetői ellen harcolt, de nem mondta sehol, hogy csak ellenük és a rendszerrel egyetértett, csupán azt akarta érzékeltetni, hogy a rendszer elsősorban annak képviselőiben jelentkezett.

*

Argumentum ad temperantiam érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást azzal “bizonyít” valaki, hogy az a szélsőségek között középen van.

Példák:
“A keresztények szerint Jézus Isten volt, az ateisták szerint Jézus nem is létezett, tehát Jézus valószínűleg létezett, de nem volt Isten.”
“A holokauszttagadók szerint egyetlen zsidót sem öltek meg a nácik a koncentrációs táborokban, a zsidók viszont 6 millióról beszélnek, így a valószínű áldozatszám 3 millió lehet.”

Magyarázat:
Az arany középút nem érv, hiszen számtalan esetben nem a közép igaz. Jézus isteni mivolta és létezése nem állapítható meg azon az alapon, hogy a létező vélemények közepét keressük meg. Ugyanígy, a zsidó holokauszt áldozatainak száma sem állapítható meg a meglévő vélekedések átlagolásával.

*

Argumentum ad partem pro toto érv / Argumentum ad totum pro parte érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “bizonyít” valaki, hogy az illető dolog egy nagyobb valami része, így a nagyobbra vonatkozó igaz állítás kiterjed a részre. Ill. ugyanez fordítva: a dolog igazolása azzal, hogy része igaz.

Példák:
“A nagyapám kommunista volt és nagyon tisztességes ember volt, minden kommunista olyan mint ő.”
“A kommunisták iszonyú bűnöket követtek el a történelem során, a szomszéd kommunista, bizonyára ő is bűnöző gazember.

Magyarázat:
Egy egyénből nem lehet az egészre következtetni, s az egészből sem az egyénre.

*

Hamis analógia

Meghatározás:
Két egymáshoz részben hasonló dolog közös tulajdonsága alapján való irreleváns érvelés.

Példa:
“Miért tiltják a dohányzást? Bezzeg az autókat nem tiltják, pedig azok sokkal többet füstölnek!?”

Magyarázat:
A füstölés hasonlatossága önmagában nem elegendő, hiszen míg az autók tiltása megbénítaná a gazdaságot, a modern életet, addig a dohányzás esetében ez nem áll fenn.

*

Petitio principii

Meghatározás:
Körkörös érvelés: a következtetés már benne van az alapállításban.

Példák:
“A halálbüntetés elfogadhatatlan, hiszen az államnak nincs joga embereket gyilkolnia.”
“A mi mlm-cégünk nem tekinthető piramisjátéknak, hiszen a törvény szigorúan tiltja a piramisjátékot. Ha piramisjáték lennénk, az állam nem engedélyezné működésünket.”

Magyarázat:
A halálbüntetés azonosítása a gyilkossággal érv nélkül nem érv, hiszen nem feltétlen igazság, hogy a kettő azonos lenne. Ugyanígy, a piramisjáték tiltása nem jelenti, hogy egy konkrét tevékenység nem piramisjáték. Az állam pedig előre nem tudja megállapítani, hogy mi piramisjáték, így engedélyezésről szó sincs.

 *

Vélemény mint érv

Meghatározás:
Egy állítás igazának azzal “cáfolása”, hogy egyesek más véleményen vannak.

Példa:
“Nem számít, hogy a Fidesz elvesztette a választásokat. Számomra a miniszterelnök Orbán Viktor.”

Magyarázat:
Az, hogy ki a miniszterelnök ténykérdés, s nem véleményfüggő.

*

Lejtő érv

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “cáfol” valaki, hogy nem magát az eredeti állítást cáfolja, hanem kijelenti, hogy ha elfogadjuk az állítást, abból valamilyen más állítás elfogadása is következni fog.

Példa:
“Nem szabad engedélyezni a marihuánát, mert ez előbb-utóbb a keménydrogok engedélyezéséhez fog vezetni.”

Magyarázat:
Ez nem cáfolja sehogy magának a marihuánának az engedélyezését, még akkor sem, ha esetleg a marihuána engedélyezése tényleg előbb-utóbb a keménydrogok engedélyezéséhez vezetne.

*

Argumentum ad naturam

Meghatározás:
Amikor egy állítást úgy “bizonyít” valaki, hogy annak természetességére hivatkozik.

Példa:
“A homoszexualitás nem lehet rossz, hiszen az állatvilágban is megfigyelték.”

Magyarázat:
A rákot is megfigyelték állatoknál, ettől még a rák betegség. Azaz a természetben való megtalálhatóság nem érv.

*

Túlzó vagy hamis kérdés

Meghatározás:
Olyan kérdés feltevése, melyre a válaszadás mindenképpen a válaszadó ellen fordul.

Példák:
“Miniszter úr, mondja meg őszintén: abbahagyta Ön a hazudozást?”

Magyarázat:
Bármit is válaszol a miniszter, beismeri, hogy vagy most is hazudik, vagy már abbahagyta, de korábban hazudozott.

*

Post hoc ergo propter hoc érv

Meghatározás:
Két időben egymás utáni eseményt úgy állítani be, mintha a korábbi lenne a később okozója.

Példák:
“Az MSZP hatalomra kerülése után növekedni kezdett a benzin ára, az MSZP a felelős tehát.”
“A Fidesz hatalomra kerülése növekedett az emigráció, a Fidesz a felelős tehát a magyarok kivándorlásáért.”

Magyarázat:
A benzinár tipikusan nem kormányfüggő. Az emigráció esetében is számtalan ok lehet.

*

Hamis dilemma

Meghatározás:
Két állítást egymástól függőnek valónak beállítani, miközben a két állítás valójában nem függ egymástól.

Példák:
“Ha igennel szavazol a vizitdíj ügyében, akkor te az MSZP szekerét tolod.”
“Ha nem szavazol 2014-ben az MSZP-re, akkor Orbán hatalomban maradása mellett vagy.”

Magyarázat:
Lehetséges igennel szavazni a vizitdíj ügyében és ezzel együtt nem támogatni az MSZP-t. Ugyanígy, lehetséges nem szavazni az MSZP-re és nem támogatni Orbán hatalomban maradását.

*

Ignoratio elenchi

Meghatározás:
Érvényes, de irreleváns állítás használata egy állítás igazolásához.

Példák:
“A szavazóknak csak a 30 %-a szavazott a Fideszre, tehát a Fidesz valójában nem nyerte meg a választásokat. 70 % nem támogatja a Fideszt.”
“A kereszténység megbukott, a tudomány bizonyította, hogy a Nap nem a Föld körül forog.”

Magyarázat:
A választásokat az nyeri meg, aki a legtöbb szavazatot szerzi, s nem releváns, hogy a többség nem rá szavazott. Ugyanígy, a csillagászati adatok nem állnak kapcsolatban a kereszténység igazával.

*

Argumentum ad misericordiam

Meghatározás:
Könyörületre való irreleváns hivatkozás.

Példa:
“Tehát te nem helyesled az abortuszt? Na és mit gondolsz, azokról a szerencsétlen lányokról, akik 16 évesen tönkreteszik teljes életüket egy nem kívánt terhesség miatt?”

Magyarázat:
Nem releváns érv az abortusz támogatásában, hogy ha nincs abortusz, akkor egyesek tönkreteszik az életüket, Hiszen a terhességet meg lehet előzni, ha valaki nem akar terhes lenni.

*

Cum hoc ergo propter hoc érv

Meghatározás:
Két egymással kapcsolatban álló eseményt úgy állítani be, mintha egymás következményei lennének.

Példa:
“Az internethasználók között kevesebb a mélyszegénységben élő ember, így a mélyszegénység ellen hasznos lehet az internet terjesztése.”

Magyarázat:
Lehet, hogy egyszerűen csak a mélyszegénységben élőknek nincs pénzük internetre?

*

Argumentum ad perfectionem

Meghatározás:
Amikor valaki azzal “cáfol” valamit, hogy az nem hoz tökéletes eredményt.

Példák:
“Semmi értelme tiltani a drogokat, úgysem tudjuk sosem teljesen megszüntetni a drogkereskedelmet és droghasználatot.”
“Nincs értelme a kereszténységnek, úgysem tudja senki teljes mértékben követni Jézus példáját.”

Magyarázat:
A tökéletes eredmény hiánya és a nulla eredmény közti dilemma hamis. Éppenséggel a droghasználat csökkentése is értelmes cél lehet. Ugyanígy a lelki tökélesedésre törekvés ellen nem lehet érv, hogy az eredmény nem lesz teljes siker. A részsiker is komoly eredmény.

*

Onus probandi érv

Meghatározás:
A bizonyítási teher indokolatlan áttétele.

Példa:
“Szerintem vannak UFÓ-k. Bizonyítsd, hogy nincsenek!”

Magyarázat:
Nem lehet egy állítást azzal “bizonyítani”, hogy ellenkező véleményen álló vitapartner nem tudja bizonyítani az állítás ellenkezőjét.

*

Te sem tudod jobban érv

Meghatározás:
Egy vélemény, jellemzően kritika azzal való “cáfolása”, hogy  a kritikus sem lenne jobb.

Példák:
“Nevetséges, hogy sportriporter így lehordta földig a csapatot. Menjen ki ő játszani, mutassa meg mit tud, s csak aztán beszéljen!”
“Egy fiatal ellenzéki politikus kritizálta a kormányt tegnap a tévében. A gyerek csak tavaly végzett az egyetemen, még semmit sem tett le az asztalra. Hogy mer az ilyen egyáltalán megszólalni?”

Magyarázat:
A kritikusnak nem kell a téma elismert gyakorlójának lenni, bőven elegendő, ha a téma szakértője.

*

Egyelőre ennyi…

Advertisements

16 thoughts on “Érvelési hibák

  1. “Azaz a homokos házasság valóban elfogadhatatlan, de nem azért, mert Gyurcsány is támogatja. ”

    Itt kimaradt az alátámasztás!!! Több hasonló is van a magyarázataidban, ami nem annyira helyes a téma miatt.

  2. Az ontológia egyben műszaki, informatikai produktum is? Igen, van ilyen.
    Rendszer amivel támogathatjuk, ellenőrizhetjük érvelésünk folyamatát? Megvalósítható.
    Szoftver amivel egy-egy interneten megjelenő állítást a megjelenés helye, szerzője és egyéb jellemzői szerint minősíthetünk? Folyamatban.
    Köszi a cikket, remélem fel tudom használni a közeljövőben.

  3. “Nem releváns érv az abortusz támogatásában, hogy ha nincs abortusz, akkor egyesek tönkreteszik az életüket, Hiszen a terhességet meg lehet előzni, ha valaki nem akar terhes lenni.”

    Nem releváns érv a közúti balesetet szenvedők orvosi ellátásában, hogy az illetők maradandó károsodást szenvedhetnek vagy meghalhatnak. Hiszen a közúti baleseteket meg lehet előzni, ha valaki nem akar közúti balesetet szenvedni.

  4. Kifelejtetted a csúsztatást.
    Pedig nagyon fontos érvelési hiba. Jelen írásban is több helyen éltél vele. 😀

  5. Nekem tetszik. 🙂
    Jössz te még az én utcámba, mondanám, ha nem tudnám, hogy sajnos, mindezt el fogom felejteni.
    Max, ha valaki naaagyon megbántana, valaki családtag, szóval, akinek számít a véleménye, vigasztalna, hogy az érvelése tele van logikai hibákkal? Téged, személy szerint? Könnyebben túltennéd magad a sértéseken?

  6. selytetve – pontos j lenne
    Két időben egymás utáni eseményt úgy állítani be, mintha a korábbi lenne a később okozója. – hiányzik egy i betű
    bizanyítani – a helyett o
    tönkreteszik az letüket – hiányzik egy é
    irreveláns – háromszor is rosszul szerepel, irreleváns
    emigeráció – emigráció
    abbagyta – abbahagyta
    keménydrogok – szerintem külön van, kétszer is szerepel
    szü – szó
    történelem sorám – során
    rendszer.elsősorban – van egy felesleges pont
    fenttartói – az egyik t n lenne
    tempomrombolásával – hiányzik egy l
    pedofilia – az egyik í hosszú lenne

  7. Üdv!

    Elolvastam, jó kis összefoglaló, főleg, hogy érdekesek a latin megnevezések számomra.
    Azonban pár helyesírási/elírási hibát is találtam:
    szű ->szó
    selytet ->sejtet
    még egy van, de azt nem találom most :$

Hozzászólások lezárva.