Az iskolai ebéd


A marxizmus és a baloldali gondolkodás alapvető hibája egy egyszerű példán keresztül.

Egy magyar példa az én gyerekkoromból, amikor diák voltam egy budapesti belvárosi általános iskolában.

Az okos emberek kitalálták, hogy minden gyerek ugyanazt fogja ebédelni, de mindenki más-más összeget fizet majd érte. Ez, ugye, a szolidaritás.

Ez konkrétan úgy valósult meg, hogy aki ebédelni-uzsonnázni akart, annak heti összeget kellett befizetnie. Az összeg 20 és 100 Ft között mozgott, azaz napi 4 és 20 Ft között. A szülők anyagi helyzete függvényében.

Na most, az összes gazdag szülő rádöbbent nagyon gyorsan, hogy napi 20 Ft-ot dob ki az ablakon (ami akkoriban nem volt kevés pénz) a szarért. Így lassan az összes gazdag gyerek kiiratkozott az ebéd-uzsonna opcióból. Az alsó tagozatosokért eljött ebédszünetben a szülő és elvitte őket enni. Aki nem ért rá, az csomagolt ételt.

Jól emlékszem, apám az iskola mellett dolgozott és minden nap elvitt egy amolyan korabeli gyorsétterembe és sosem fizett 12-15 Ft-nál többet.

Reklámok

2 thoughts on “Az iskolai ebéd

  1. Ez csak akkor nem működik, ha van alternatíva, ahova elmehetsz kajálni. Falun nincs. Én kisvárosban jártam suliban, ugyanez volt, mindenki más összegért ugyanazt a szart kapta, és megette.

  2. Ez csak az olcsó húsnak híg a leve effektus. Ha minőségi a kaja, akkor nincs ez; de mégis van szolidárisság. De akkoriban talán nem igen adtak a minőségre. Én is menzás voltam általánosban és eléggé hmm… hát nem ízlett a kaja. Sokszor nem is ettem meg.

Hozzászólások lezárva.