Egy nap


A hajléktalan ott állt a templom előtt. Várta a miséről kijövő hívőket.

Kéregetett. Az öreg nyugdíjas néni a zsebébe nyúlt és átadott pár forintot. A hajléktalan a földre dobta az aprópénzt és ráförmedt a nénire “nyanya, te még nálam is rosszabbul álsz, baszdmeg!”, majd hangosabban, hogy minél többen hallják “szedd fel a szaros pénzedet, szükséged lesz rá”.

A néni csendben, derüsen, de egyfajta fájóan üveges tekintettel lehajolt összeszedni a sáros földön szétszóródott érméket. Egy kutyát sétáltató fiatal férfi segített neki. Közben a hajléktalan sátáni kacajjal távolodott.

Pár másodperccel később hirtelen fékezés és csattanás hallatszott. Hamarosan jött a hír: egy részeg rongyos alak szabálytalanul az úttestre lépett és az érkező busz már nem tudott megállni, a kiérkező mentők már csak egy hullát találtak a helyszínen.

A templom felett a felhők felszakadoztak és parkban játszó kutyák a szokottnál vidámabb játékba kezdtek. A remény illata szétáradt.

 

Advertisements

2 thoughts on “Egy nap

  1. Egyetértek! Rohadjon meg az összes hajléktalan, amelyik kéreget!

    El lehet menni dolgozni!

  2. Még ízlésesebb volna, ha àtesne egy dunai híd korlátján. Ködös éjjel, hogy ne legyen rolguk vele csak a vizi állatoknak.

Hozzászólások lezárva.