Ál-jogtörténészünk újabb remeklése


Ál-jogtörténészünk újabb remekléséből:

„hogyan jött létre egy területen két állam, a magyar állam MELLETT egy Magyarország nevű, NEM MAGYAR állam”

Mivel nem jött kétre egy ilyen állam, érdekes a kérdés… J

„A jog a valóság része. Már legalább 4 ezer éve. Az élet megszervezésének, az állam működtetésének, az emberek egymás közti kapcsolatának eszköze.
Az ókori királyok – akik még rendelkeztek az Istenükkel való közvetlen kapcsolat képességével – a jogot nem saját alkotásuknak, hanem Isten utasításának tekintették. Ezért a törvénytudókon kívül nem volt szükség a törvény betartását felügyelő szervezetre. Mert mindenki betartotta.”

Ahogy Móricka elképzeli…

Valójában a jog egyidős az emberi társadalommal és mindig voltak szervek, melyek felügyeltek betartására. Akkor is, ha természetjogról beszélünk, mely alapvetően NEM is erről szól.

„Róma idején és a középkorban már egész hadseregek vannak a hatalom jogának betartatására (sötét középkor) míg eljutunk Rousseau-ig, aki a Társadalmi szerződésben kimondja, hogy “Az erő nem szül jogot”. Azaz a jog érvényesüléséhez nem elég az érvényesítés akarata, szükség van annak beleegyezésére, elfogadására, akiről a jog szól.”

Ez csak egy kívánalom, de a tények mások. A jog működéséhez NEM KELL semmilyen beleegyezés a passzív tűrésen kívül.

„Így jön létre a természetjogon alapuló ember alkotta jog, mely egy társadalmi szerződéssel kezdődik, amelyben rögzítik a hatalom eredetét és a jogalkotás módját.”

Nem, nem így jön létre. A természetjogi felfogás éppenhogy korábbi, nem későbbi. S újra csak a XX. sz. közepén kezdett ismét divatba jönni.

„Ezek azok az írott liberális alkotmányok, melyben a hatalom (a szuverenitás) a néptől származik (nem Istenektől, nem egyházaktól és nem uralkodóktól). Az így létrehozott államokban a hatalom és a jog is az alkotmány szerint a néptől származik.”

Nem, a természetjog éppenhogy NEM erről szól. A népszuverenitáshoz az égvilágon semmi köze. A természetjog alapja az az elképzelés, hogy vannak Istentől kapott alapjogok, melyeket az emberalkotta jog nem törölhet el. A népszuverenitás pedig azt jelenti: a hatalom eredete nem Isten, hanem a nép. A kettőnek egymáshoz semmi köze. Lehet népszuverenitás természetjog nélkül, s természetjog népszuverenitás nélkül.

„És ez találkozik és kerül szintézisbe egyedül a világon az 1848-as magyar történeti alkotmányban.”

Mi találkozik ott? Semmi. Az 1848-as változások egyszerűen a korábbi rendi társadalmat polgári társadalommá tették.

„Csak hát ez a folyamat nem tetszett az habsburgoknak, akik ebben – helyesen – az abszolut monarchia korlátozását látták.”

Miféle abszolút monarchia???

„És a királyválasztás jogát az ellenállási jog fegyverrel való leverése (Rákóczi szabadságharc leverése) után megszerzik a habsburgok, de az alkotmányozás jogát nem tudják megszerezni, azt az 1848-as törvényekkel a nemesek a népre is kiterjesztik.”

Egy történeti alkotmányban az alkotmányozás joga ilyen felfogása abszurd. Minden legitím változás építi az alkotmányt, így mindenki alkotmányozhat valójában, aki rendelkezik a változtatás jogával.

„a nemesek által magyar nemzetté kinevezett magyarországi nép”

Mi van???

„az áruló, császárhoz hű -”labanc”- nemességgel választatnak királyt) és nem a “kibővített” nemzet”

Ez valami vicc?

„Tehát ott tartottunk, hogy Horthy a magyar állam megszűnése UTÁN, a történeti magyar alkotmányra hivatkozva, de nem alkotmányosan (hanem az alkotmány és jogelvek sorozatos megsértésével) hozta létre a magyar állam területének egy részén a Magyarország nevű államot.”

Nem szűnt meg akkor a magyar állam. Új alapon folytatódott a magyar állam. Ráadásul az állam hivatalos neve nem Magyarország volt, hanem Magyar Királyság.

„Tehát aki Trianon kapcsán az angolokra és a franciákra mutogat, az mutogasson Horthyra is…
Mert nélküle valóban egy ránk kényszerített békediktátumról beszélhetnénk.
Így viszont nem.”

Dehogynem, a békét a magyar állam írta alá, s teljesen lényegtelen, hogy mi ennek az államnak a belső jogrendje.

„Mert Rákosi nem alkothatta volna meg a képviselők alkotmányozó jogára való hivatkozással az 1949.évi XX. törvényt, ha Horthy alkotmányosan jár el.”

Megalkothatta, nem volt semmilyen jogi akadálya.

„De Horthy megalkotta az 1920. évi I. törvényt és ezzel megalapozta az összes további (alkotmányellenes) törvények hivatkozási alapját.
EZT szüntette meg a 89.évi XXXI. törvény!!!”

Nem, nem szüntette meg az 1989. évi XXI. tv, abban szó sincs erről.

„A Horthytól Rákosiig tartó jogsértéseket, amivel a képviselők maguknak vindikálták a népet megillető jogokat.
És a képviselők a népszuverenitásból eredő ÖSSZES jogukról való lemondással (lásd a 72. évi I. törvény OGY jogainál, majd az alkotmány 2.§ (2) bekezdésénél) megteremtették a lehetőségét a nép alkotmányozásának.”

Ez mindig megvolt. Mindig a nép alkotmányozott, az erre feljogosított szerveken keresztül. Most is, korábban is.

„Vagyis a magyar államot és alkotmányát hatályban tartva azt ideiglenessé tették, és megteremtették a jogi, alkotmányos lehetőségét, hogy a ,agyarországi nép megalkossa Magyarország Alkotmányát, és létrehozza új, jogfolytonos államát.”

Erről szó sem volt 1989-ben, s nem is volt miért, hogy ez szóba kerüljön. Az állam eleve jogfolytonos volt és ma is az, s az alkotmány pedig az alkotmányozásra jogosult szervek dolga volt és ma is az.

„Tehát a magyar állam ideiglenes alkotmánya rögzíti, hogy hogyan kell megalkotni és milyen lesz a jogfolytonos magyar állam.”

Nem rögzíti sehol.

„Tehát 89 legnagyobb vívmánya, hogy megszüntette a képviselők Horthy-tól Kádárig gyakorolt azon jogát, hogy a nép nélkül alkotmányozhattak.”

Korábban se alkotmányoztak a nép nélkül, így nem volt mit megszüntetni.

„EZÉRT hibás Orbán képviselőinek hivatkozása a képviselők alkotmányozó jogára, mert az 1989 óta nem létezik.”

Az alkotmány mást mond…

„Ezért ÉRVÉNYTELEN az Orbán képviselői által alkotott és a többiek által hallgatólagosan tudomásul vett, elfogadott (hiszen benn ülnek a parlamentjében megválasztás nélkül) Alaptörvény.”

Az Alaptörvény teljesen érvényes, hiszen a meglévő szabályok szerint történt meghozatala.

„És ezért NEM LEHET az Orbán vezette Magyarország nevű állam a magyar állam, vagy annak jogutódja.”

Nem is, hiszen nincs új állam, nincs változás se, így nincs is szükség jogutódlásra.

„Azaz csak egy nép által alkotott alkotmány alkalmas helyreállítani a magyar alkotmányos rendet és azzal létrehozni az ezer éves magyar állammal jogfolytonos magyar államot.”

Ez megtörtént.

„Orbánnal pontosan ugyanazt csináltatják, mint Horthyval.”

Nem, a különbség nagy. Orbán nem sértette meg a fennálló jogrendet, míg Horthy részben igen.

„Horthynak annyival volt könnyebb dolga, hogy az ő idejében nem volt magyar állam.”

Éppen szabadságon volt a magyar állam akkoriban?

„Orbánnal ezért kellett MEGINT új államot létre hozatni, mert hiba csúszott a gépezetbe.”

Nem is kellett és nem is csinált új államot.

„Így viszont két államunk van. Egy jogilag érvényes, de megválasztott vezetői által nem működtetett magyar állam, és egy Magyarországot megszálló és elfoglaló, jogilag érvénytelen Magyarország nevű állam.”

Még szerencse, hogy csak 1 állam van, s ebből semmi sem igaz.

„Ezt az alkotmányellenes helyzetet viszont csak a magyarországi lép, a 89-es alkotmányra és a nemzetközi jogra (az ENSZ Emberi és Polgári Jogi Egyezségokmányára) hivatkozva számolhatja fel, egy nép által alkotott alkotmánnyal.”

Nincs alkotmányellenes helyzet és a ENSZ-nek meg a nemzetközi jognak az egészhez semmi köze.

Advertisements

One thought on “Ál-jogtörténészünk újabb remeklése

  1. Visszajelzés: Ál-jogtörténészünk újabb remeklése II. | maxval bircaman

Hozzászólások lezárva.