Választások Bulgáriában


Ismét rendkívüli parlamenti választás lesz Bulgáriában. Idén októberben. Ez nem szokatlan. Míg Magyarországon még sosem volt rendkívüli választás és minden parlament mindig kitöltötte teljes mandátumát, Bulgáriában eddig csak 3-szor volt kitöltve a teljes 4-éves mandátum (mind a három eset az 1997-2009 közötti időszakban volt).

Így míg a legutóbbi magyar választás a rendszerváltozás utáni 7. volt, addig az idei bolgár választás már a 9. lesz.

Ennek oka persze az alkotmányos rendszer különbsége is. Míg a rendszerváltáskor Magyarország a német példára alapozott elsősorban és a kancellári jellegű kormányzati rendszert vezette be, gyakorlatilag elmozdíthatatlan miniszterelnökkel, addig Bulgária a mediterrán államok gyakorlatára épített, ahol a kormányfő parlament általi megbuktatása viszonylag könnyű. A fő különbség, hogy míg Bulgáriában az elvesztett bizalmi szavazás azonnal a kormányfő bukását jelenti, addig Magyarországon ez kizárólag konstruktív bizalmatlansági szavazással lehetséges.

A mostani – 2013-ban megválasztott – bolgár kormány másfél évig sem bírta. A fő ok persze a kormány összetétele. Magyarra fordítva ez a kormány körülbelül úgy írható le, mintha a választást a Fidesz nyerte volna 45 %-kal, de szövetkezett volna ellene a maradék 55 %: az MSZP, az Együtt, a DK és a Jobbik, s ezek a pártok közös miniszterelnöknek a Fideszből közben kilépett pártonkívüli Matolcsy Györgyöt nevezték volna ki. Vicces, de tényleg ez a mostani bolgár kormány. Ezek után érthető, hogy egy ilyen kormány abszolút instabil, s biztos volt bukása.

Persze a bolgár politikai térkép nagyon más, mint a magyar. Több párt van, s nagyobb a pártok mobilitása, gyakoribbak a változások.

A középjobbon két párt van, egy nagy és egy kicsi. A nagy párt a GERB, melyet szokás bolgár Fidesznek is nevezni, de valójában a hasonlóság kimerül abban, hogy ez is egy vezérpárt, gyakorlatilag csak a pártelnök szava dönt minden kérdésben, s ez a párt is tagja az Európai Néppártnak. Viszont politikailag ez a párt nagyon nyugatbarát és kapitalizmuspárt, nem harmadikutas és nacionalista, mint a Fidesz.

Amit Magyarországon „ballibnek” szokás nevezni, az Bulgáriában a jobboldalon van! Az antikommunizmus Bulgáriában jellemzően együtt jár a nyugat majmolásával.

Ezt mutatja a másik, a kisebbik jobboldali párt is, mely gyakorlatilag – magyar szemmel – az MDF-SZDSZ örököse. Ez a kisebb párt még a GERB-nél is nyugatpártibb. Ez a párt, mely a 90-es évek folyamán még a két fő bolgár párt egyike volt, tíz éve jellemzően a parlamenti kiesés küszöbön van folyamatosan, a jelenlegi parlamentben nincsenek is benne, de idén talán el tudják érni a 4 %-os küszöböt.

A szélsőjobb mára szinte megsemmisült. A szélsőjobb (a Támadás Párt) hívei nem bocsátották meg a pártvezetésnek, hogy koalícióra lépett az ősellenséggel, a török párttal. Valószínűleg nem fognak tudni bejutni idén a parlamentbe.

Időközben viszont kialakult egy új, mérsékeltebb szélsőjobb párt a Támadás Párt kiábrándult híveiből. Ez most kötött koalíciót, egy nacionalista bolgár szervezettel (a Belső Macedóniai Forradalmi Szervezettel), melynek egy képviselője van az Európai Parlamentben (a konzervatív frakcióban ül). Ez a szövetség már inkább nacionalista-konzervatív, s nem szélsőjobb, a Támadás Párt legdurvább eszméit nem vallják. Esélyesek a parlamentbe való bejutásra.

A liberális oldal Bulgáriában mindig külön volt a baloldaltól. Viszont a sajátosság az, hogy a fő liberális erő valójában egy kisebbségi párt, a török párt. Valójában itt csak az etnikai jelleg számít. A törökök és a muzulmánok erre a pártra szavaznak, s mindegy nekik, hogy ez a párt mellékesen liberálisnak határozza meg magát. A magukat liberálisnak valló bolgárok viszont nem szavaznak erre a pártra, mert azt török pártnak tekintik. Azaz valójában ez egy török kisebbségi párt, nem liberális párt.

Bolgár liberális pártra kísérlet 2001-2009 között volna, amikor a volt bolgár cár alakított egy liberális pártot és ez kormányon is volt. Mára azonban ez a párt apró, parlamenten kívüli párttá vált, nulla befolyással.

A baloldalon a fő erő a volt kommunista párt jogutódja. A helyzet annyiban hasonlít a magyar helyzetre, hogy itt is erős szoclib irányzat van a pártban, viszont a bolgár pártban van erős szocdem irányzat is, sőt még kommunista frakció is. S még valami: a bolgár posztkommunista párt nem „ballib” magyar értelemben.

Szintén van egy DK-hoz hasonló jelenség is, azaz egy új baloldali párt, a volt bolgár köztársasági elnök vezetésével, mely a szocialistáktól szakadt el. A különbség a magyar DK-hoz képest, hogy míg a magyar DK jobbra áll az MSZP-től, addig a bolgár kis baloldali párt érezhetően balra van a Bolgár Szocialista Párthoz képest. Ráadásul a volt bolgár köztársasági elnök pártja oroszpártibb a BSZP-nál.

Van továbbá egy erősődő bolgár szélsőbal szervezet is, mely a görög Sziriza mintáját igyekszik követni, de jelenleg esélytelen a parlamenti küszöb átlépéséhez. A Sziriza egyik EP-képviselője egy Görögországban élő bolgár, de a pártot nem sikerült Bulgáriában is felépíteni.

A Bolgár Szocialista Párt népszerűségét pont az csökkenti jelenleg, hogy a vezetőség jobboldalibb, mint a szavazótábor. De nemcsak ez.

A gazdaságpolitika terén a Bolgár Szocialista Párt egyik fő ígérete a kétkulcsos adórendszer bevezetése volt, a jelenlegi egykulcsos helyett. Ezt azonban a koalíciós partner, a török párt nem engedte meg. Ez súlyos bizalomvesztést eredményezett a szocialista hívek között a párt iránt.

A másik gond Ukrajna. Az ukrajnai válság Bulgáriában – történelmi okok miatt – sokkal fontosabb téma, mint Magyarországon. Míg a jobboldal egyértelműen a nyugat mellett állt ki és az oroszok ellen, a baloldal ugyanezt nem tudta megtenni. A kormány igyekezett valamiféle köztes, semleges álláspontot elfoglalni. Ezzel azonban a két szék között a földre esett. Ez a baloldali szavazók számára túl oroszellenes álláspont volt, a nyugat számára meg túl oroszpárti. Többek között a helyzet annyira súlyos lett, hogy a szocialista párt egyes helyi szervezetei nyíltan követelték a szocialista külügyminiszter leváltását, amikor az Brüsszelben támogatta az oroszellenes szankciókat, bár csak a szankciók legenyhébb változata mellett állt ki.

Szintén kulcstéma az atomenergia és a Déli Áramlat földgázvezeték kérdése. Mindkettőben a szocialisták egyértelműen az atomenergia bővítésével és a Déli Áramlat megépítésével kampányoltak, viszont kormányon egyiket sem valósították meg. Ezzel ismét csalódást okoztak.

Végülis éppen a Déli Áramlat okozta a kormány bukását. Amikor a kormány végre rászánta magát, hogy belekezdjen az építkezésbe, Washingtonból erős nyomás érkezett. Amikor a kormány megpróbált ellenállni, amerikai szenátorok érkeztek Szófiába a Déli Áramlat leállítását követelve, s az erősen Amerika-párti bulgáriai török párt szét is robbantotta a koalíciót.

*

 2013-as választások:bgprov2013

2014-es választások:

bgprov2014

Reklámok

3 thoughts on “Választások Bulgáriában

  1. Nekem meg ebből nagyjából az jön le, hogy alapvetően a bolgár jobboldal vall hasonló nézeteket, mint nálunk a baloldal, a baloldal meg olyanokat, mint nálunk a jobboldal. Mondjuk ez annyira nem is meglepő, tekintve, hogy nálunk az egykor kommunista és keletbarát MSZ(M)P piacbarát és nyugatbarát lett, míg az eredetileg piacbarát és nyugatbarát Fideszből egy piacellenes és kelet-nyugat szempontból ingadozó párt lett.

  2. Ha jól értem akkor minden rosszért a nemzeti kisebbség a hibás, a többség az meg csak ül a babérjain.

Hozzászólások lezárva.