Területenkívüliség


Mi a területenkívüliség?

Egy gyakran félreértett fogalom ez.

A világ fel van osztva országok szuverén területére és nemzetközi területre. Mindkettőn belül vannak kategóriák, pl. a nemzetközi területen belül vannak olyan területek, melyre szabadon bemehet bárki, de csak egy bizonyos ország fejthet ki ott gazdasági tevékenységet, ezek a kizárólagos gazdasági övezetek.

De most ebbe nem mennék bele, csak a területenkívüliséget elemzem.

A területenkívüliséget élvező terület minden esetben valamely ország szuverén területének a része. A sajátosság: ezen a területen a szuverén főhatalmat gyakorló állam lemondott saját jogrendje érvényesítéséről, jellemzően vagy önkéntesen vagy valamilyen nemzetközi szerződés miatt. Azaz a terület része az illető államnak, de az illető állam ott nem gyakorolja saját állami jogait, e jogok gyakorlását átadta egy másik államnak vagy szervezetnek. Fontos azonban: az illető terület nem lesz az ott jogokat gyakorló állam területe, nem szűnik meg a jogokat átadó állam területének része lenni.

Sokan keverik ezt a diplomáciai mentességgel, pedig az nem ugyanaz. A diplomáciai mentesség nem területenkívüliség. Pl. a budapesti amerikai követség nem rendelkezik területenkívüliséggel, hanem csak diplomáciai mentességgel. Azaz a követség területén a magyar állam minden jogosultsága érvényben van, csupán a diplomáciai mentesség miatt a magyar állam ezek egy részét nem gyakorolja: pl. nem szed adót, nem megy be a magyar rendőrség oda a követség engedélye nélkül, s a magyar bíróság nem dönt a követséget érintő jogvitákban. Ha a követség területenkívüli lenne, akkor a magyar államnak semmi köze nem lenne hozzá, azon kívül, hogy az a területének része lenne továbbra is.

Ugyanígy nem élveznek területenkívüliséget az idegen hajók, repülőgépek. Ezek CSAK nemzetközi területen tartózkodva számítanak a hajó/repülőgépe bejegyzése szerinti ország területének diplomáciai értelemben. Magyarul: ha egy hajó bemegy egy ország területi vízére, már nem élvez teljes mentességet. Ugyanez a repülőgépek esetében.

Lássuk mik a valódi területenkívüliséget élvező területek.

Nagyjából 5 csoportra oszthatók ezek a területek.

1. csoport: jelképes esetek, országok között, gyakorlati jelentőség nélkül. Ezek jellemzően olyan területek, melyekben egy ország egy másik ország részére területenkívüliséget biztosított történelmi okokból, azonban ennek nincs semmilyen gyakorlati jelentősége, valójában tisztán szívességi lépésről van szó.

Példa Napoleon sírja Szent Ilona szigeten, melyet az Egyesült Királyság jelképesen átadott Franciaországnak. Hasonló eset az amerikai katonai temető Normandiában.

2. csoport: egyes nemzetközi szervezetek esete. Egyes nemzetközi szervezetek székhelyeit kivonták az állam fennhatósága alól, melynek területén azok vannak, hogy az ne befolyásolja semmilyen módon az illető nemzetközi szervezetek független működését.

Ilyen az ENSZ összes központi épületének az esete, de ugyanez igaz a NATO központjára is. Ezen kívül még példa a Nemzetközi Bíróság épülete is többek között. A közhiedelemmel ellentétben, az EU központi szervezeteinek nincs területenkívülisége, egyetlen kivétel az Európai Központi Bank székhelye.

3. csoport: egyes katonai vagy gazdasági szempontból fontos területek esete. Általában az idegen katonai támaszpontok nem élveznek területenkívüliséget, de kivételes esetek léteznek, ilyen pl. a Kubában található amerikai támaszpont (Guantánamo-öböl) esete. Ami a gazdaságilag fontos területeket illeti, egyes vámmmentes övezetek is élveznek ilyen státuszt.

A közhiedelemmel ellentétben a ciprusi brit katonai támaszpontok (Akrotíri és Dekélia) nem élveznek területenkívüliséget, mivel ezek egyáltalán nem részei Ciprus területének, hanem ezek szuverén brit területek.

4. csoport: az ideiglenes területenkívüliség esete. Államfők hivatalos látogatása idején az általuk elfoglalt lakhely, jármű területenkívüliséget élvez. Csak az államfők esetében igaz ez, kormányfők és külügyminiszterek esetében csak normál diplomáciai mentesség van.

Amikor az iráni elnök az ENSZ-ülésére látogatott, egyes amerikai szervezetek követelték bíróság elé állítását. Az amerikai külügyminisztérium akkor kijelentette: ez nem lehetséges, eleve diplomáciai mentessége van az USA-ban minden hivatalos delegációnak, mely az ENSZ-ülésre megy, de az iráni elnök esetében még a területenkívüliség is fennáll, azaz jogilag úgy tekintendő, mintha az iráni elnök be se lépett volna az USA területére.

5. csoport: ez minden egyéb eset.

Ide tartoznak a Vatikán olaszországi birtokai, pl. a római pápa nyári üdülőhelye Castel Gandolfóban. Természetesen maga a Vatikán nem rendelkezik területenkívüliséggel, hiszen a Vatikán eleve egy önálló állam.

A CERN svájci-francia kutatóintézet 90 %-a Svájcban van, 10 %-a Franciaországban. Franciaország területenkívüliséget biztosított a saját területén lévő rész felett Svájc számára.

Norvégia területenkívüliséget biztosított a Svalbard-szigetek felett, nemzetközi szerződés alapján.

Moldauhafen – német terület a hamburgi kikötőben, mely felett Csehország gyakorol területkívüliséget 2018-ig. Ezt az 1919-es Versailles-i békeszerzdős biztosította 99 évre Csehszlovákia javára, ezt örökölte meg Csehország 1993-ban. Persze 2004. óta, mióta Csehország EU-tag, ennek gyakorlati jelentősége már nincs.

S végül a Máltai Lovagrend, mely a legvitatottabb eset. Örök vita, hogy a Máltai Lovagrend ország-e vagy sem. Ez az egyetlen szervezet, mely diplomáciai kapcsolatokat tart fenn más országokkal (Magyarországon is van követségük). Viszont nincs területük, a szervezet római központján kívül. A kérdés az: ez a római központ az ország területe-e. A legtöbb nemzetközi jogi tankönyv a kérdést úgy oldja meg, hogy kijelenti: a Máltai Lovagrend nem ország, de nem is szervezetm, hanem speciális eset, a nemzetközi jog sajátos alanya, mely nem tartozik egyetlen állam alá sem. Mindenesetre a Máltai Lovagrend római központjaábna nem érvényes az olasz jogrend – az, hogy azért mert területenkívüliséget élvez vagy azért mert ez eleve egy önálló állam, ez örök vita tárgya.

malta

Advertisements

5 thoughts on “Területenkívüliség

  1. Koszi Maxval, nagyon erdekes iras. Az erdekelne meg, hogy pl. romai maltai lovagrend epuleteben milyen jogrend ervenyesul? Gondolom nincs a maltai lovagrendnek sajat torvenye ?! Ugyanez Svalbardon ? Ha nem norveg a jogrend akkor milyen?

Hozzászólások lezárva.