ZeitGeist, a valami


ZeitGeist-hívők ne olvassák tovább a bejegyzésemet, mert a következőkben olyan vélemények hangoznak el, melyek minden bizonnyal sérteni fogják vallási érzelmeiket!

Általában az a szokásom, hogy tartózkodom az éppen divatos, felkapott dolgoktól, mert ezek szinte mindig orbitális butaságoknak bizonyulnak. Az egyik ilyen nagyon ismételgetett szenzáció ez a ZeitGeist nevű valami. Úton-útfélen lelkendeznek emberek, szélsőbaltól szélsőjobbig egységesen, s ez hosszú hónapokon keresztül ment. Nem néztem meg! 2-3 alkalommal megnéztem a honlapjukat, meg megnéztem az egyik filmből 4 percet, de abbahagytam. De a nyomás egyre növekedett, hogy meg kell néznem, mert hű, milyen jó, meg egyébként is meg kell nézni és kész.

Így végül beadtam derekamat, megnéztem! Mindkét filmet.

Az első film első részének 5. percében kezdtem erősen viszketni, de most már végignézem, ha egyszer elkezdtem. Annak idején így voltam a DogVille című méretes ostobasággal: végigültem becsületesen a 3 órát, pedig már a 20. percben tudtam, hogy hibát követek el. Dehát a végén még azt mondja valaki, hogy azért nem értem, mert nem néztem végig. Végignéztem, megértettem, s égrengetően rosszul megcsinált filmnek találtam.

De vissza a ZeitGeist nevű valamihez, nem tudom, hogy pontosan minek nevezzem… a műfaj valahol a rossz dokumentumfilm, a szovjet propagandafilm, a manipulatív szektareklám és a hollywoodi sablon-akciófilm között van.

Az első rész egy ateista propagandafilm. Én magam hívő vagyok, de ez nem jelenti azt, hogy nem vagyok nyitott más véleményekre is. A jól megírt ellenvéleményt szívesen olvasom, bár a saját vallási meggyőződésemen lényegileg még egyetlen ilyen ellenvélemény sem tudott változtatni. A minőségi ellenvélemény viszont jó arra, hogy az ember átgondolja saját véleményét újra, utánanézzen az esetleg nem kellően végiggondolt részleteknek, majd ily módon megerősítse saját véleményét. Azaz szeretem az ellenvéleményeket minden téren, többek között vallási téren is.

A ZeitGeist-féle ateizmus azonban semmire sem jó. A film közben szinte szeretettel gondoltam vissza a marxista-leninista tudományos ateizmusra, mert ehhez képest az magasröptű elmélkedés volt.

Nem mondom, hogy egy embernek értenie kell mindenhez, de ha már nyilvánosságra hozza gondolatait, legalább nézzen utána egy-két dolognak. Sajnos a film készítője semminek sem nézett utána.

A film magyar feliratának készítője a filmkészítővel azonos színvonalon van. Egymás után jönnek a rosszabbnál rosszabb magyar szövegek. A fordító az általános műveltséghez tartozó legegyszerűbb magyar kifejezéseket sem ismeri, pl. nem hallott a “csillagkép” szóról, ezt “csillagi konstelláció” formában fordítja.

Bár az egyiptomi mitológiáról nekem is csak felületes ismereteim vannak, rögtön szemet szúrt, hogy a szerző szerint Hórusz az egyiptomi napisten, pedig közismert, hogy Rá a napisten. A filmben ugyanis központi szerepet játszik Jézus azonosítása Hórusszal (ez nem vicc!). Nem is kellett volna mitológia-szakértővel konzultálni, elég lett volna egy sci-fi rajongót kérdeni: a Csillagkapu sorozat óta minden sci-fi rajongó tudja, hogy a napisten az Rá…

Aztán ott van Dionüszosz és Krisna, akik a film szerint szűztől születtek, pedig nem. Aki nem hiszi, nézzen utána. Ajánlott forrás: Wikipédia. Az istenségeknél megemlíti a film, hogy mindenkinek 12 tanítványa volt. Ezen az egyezésen én is meglepődtem, de nem sokáig, mert amikor utánanéztem, gyorsan kiderült: csak Jézusnak volt 12 tanítványa, azaz filmbeli adat ismét téves.

Nagyon sokat okoskodik a film Jézus december 25-i születésnapjáról is, ami felesleges kissé, tekintve, hogy a keresztény teológia szerint Jézus nem december 25-én született. A legvalószínűbb születési időpont a kutatók szerint i. e. 6. április 17.

A film ezek után asztrológiai vidékekre evez, s kijelenti, hogy Jézus a Halak állatövi csillagkép jelképe. Valójában a hal-jelkép Jézus nevének görög rövidítése: ΙΧΘΥΣ (a “Jézus Krisztus, Isten fia, megváltó” kifejezés minden szavának első betűje), ami történetesen egyezik a görög “hal” szóval (ihtisz), tehát valójában ez a hal-jelkép eredete.

Az asztrológiai fejtegetések zavaros jelképmagyarázatokba torkolnak. “Kiderül”, hogy a 12 apostol a 12 állatövi jegy, s közepen pedig Jézus a Nap, s a kereszt pedig az asztrológiai térkép jelképe. Ezen az alapon a magyar címer meg egyiptomi eredetű, hiszen a hármashalom a kereszt alatt három egypúpú tevét jelképez.

A film következő érve a plágium. Azaz a kereszténységet már régebben is létezett elképzelésekból állították össze. Ez végülis igaz, de nem abban a formában, ahogy azt a film értelmezi. Egyetlen keresztény sem tagadja azt, hogy a keresztény vallás elemei léteztek a kereszténység előtt is különböző vallásokban, ez csak a film szerzője számára megdöbbentő újdonság.

Majd szóba kerül a sötét középkor közhely is, melyet már a modernebb marxista történelemkönyvek sem nagyon használtak. Szintén jön a gonosz Vatikán elmélet, mely mára kötelező elemévé vált minden valamit magára adó összeesküvés-elméletnek. “Kiderül”, hogy az első egyetemes zsinat idején (325) kezdődött a gonosz vatikániak összeesküvése és ez 1600 éven keresztül tartott. Kár, hogy a szerző nem tudja, hogy a Római Egyház egészen a nagy egyházszakadásig (1054) csak egy volt az 5 nagy egyház közül, s nem bírt hatalommal az egész egyház felett. Szintén abszurdum a római pápa világi hatalmáról beszélni az egész korszakot illetően, mikor tény, hogy a római pápának a XI. sz. előtt nem volt szinte semmilyen világi hatalma. A niceai zsinat pedig olyannyira állt a “gonosz” római pápa befolyása alatt, hogy ő még részt sem vett rajta! Ami pedig Nagy Konstantin császár egyházi dogmaalkotását illeti, ebből semmi sem igaz, a niceai zsinat valójában nem tett egyebet, mint kodifikálta, írásban rögzítette a korai egyház első 300 évének szokásjogát, meghatározva immár, hogy hivatalosan mik a keresztény egyház dogmái. Nincs semmilyen adat arra vonatkozóan, hogy a niceai zsinaton valamiféle új nézeteket fogadtak volna el.

Miután a felsorolt érvek mindegyike tévesnek bizonyult, a film levonja a “következtetést”, hogy a kereszténységet valójában a rómaiak találták ki! Minek találtak volna ki egy új vallást, mikor volt már olyan vallásuk, mely érdekeiket szolgálta – erről nem esik szó.

Ezzel vége az első résznek. Aki nem teljesen tudatlan a témában, az ezek után választhat: vagy mérges lesz, hogy elvesztegetett az életéből fél órát egy primitív ökörségre és nem nézi tovább, vagy ezek után az egészet egy paródiaként fogja fel. Picit pihentem azért, s a pihenés közben elgondolkodtam, hogy talán mégis szükség lenne vallásoktatásra kötelező tárgyként az iskolákban, hogy aztán ne lehessen ilyen átlátszó butasággal olyan sok embert átrázni.

második rész már nem mond semmi újat. Itt jól ismert paranoid összeesküvés-elméletek hangzanak el, különösen a 2001. szeptember 11-i terrorista merényletekre koncentrálva. Kiderül, hogy minden esemény összeesküvés eredménye. Egy kicsit ki kellene pofozni a történetet, ide-oda aljas zsidókat és vérszomjas bolsevikokat beletenni, s máris folytatásokban közölhetné le az egészet a magyar újnyilas sajtó.

Ami tényként elmondott butaságokat illeti, ezeket már százszor megcáfolták szakértők, nem írnék erről részletesen, mert csak jól megírt cáfolatokat ismételgetnék rosszabb formában, ezért ajánlom az eredeti 9/11-es mítoszokat cáfoló honlapok meglátogatását, én leginkább a debunking911.com honlapot ajánlanám az érdeklődőknek. Mint sci-fi kedvelő, egyébként hiányoltam, hogy nem voltak e részben földönkívüliek. Pedig milyen jól is hangzana, hogy pl. földönkívüliek férkőztek az amerikai kormányba és ők vannak az egész mögött!

harmadik részt nem bírtam egyszerre végignézni, két részletben néztem meg, mert egyszerre túl sok volt. Míg az első részre a legjobb szó az ignoráns bunkóság, a másodikra meg a színes bulvár, addig a harmadik az igazi ideológiai üzenet.

A harmadik rész első fele ismeretterjesztés bulvár stíluselemekkel: elmagyarázza, hogy a mi a mai modern pénz fogalma. Akit a téma jobban érdekel, annak én azért inkább ismét a Wikipédiát ajánlanám, mert ott sokkal érthetőbben és részletesebben van ugyanez elmagyarázva. Közgazdaságtani tanfolyamokon ugyanazt tanítják, amikor a pénzrendszert magyarázzák, csak kicsit jobban. Azt hogy ebben mi a leleplezés, nem igazán értem. Sajnos a filmkészítő ilyen tanfolyamon még nem járt soha és semmit sem olvasott a témáról. Így hallhatók olyan abszurd kijelentések pl. hogy a bankjegy egy értéktelen papír. Érdekes, én az előbb vásároltam pl. két kiló mandarint, s bankjeggyel fizettem, s nem mondták a boltban, hogy a bankjegyem értéktelen papír volna. Lehet, hogy a filmrendezőnek meg kellene ismerkednie az értéktelen szó jelentésével is…

Ezek után következik az amerikai jegybank bemutatása, mely a film szerint egy összeesküvés kereteiben került létrehozásra. Ismét hallhatjuk az amerikai elnök által kinevezett banki igazgatótanács irányítása alatt álló szervezetről azt a téveszmét, hogy az egy magánbank. Valójában az amerikai Federal Reserve hasonlóan működik, mint minden más állam központi bankja. Megint a Wikipédiát ajánlanám, ahol jól el van magyarázva, hogy mi a Federal Reserve, s bár valóban vannak olyan vonásai, mint egy magánbanknak, része az amerikai államnak, egy független, non-profit intézmény az amerikai elnök és a törvényhozás irányítása alatt.

Ami a többi megdöbbentő állítást illeti, pl. hogy az amerikai alkotmány 16. módosítása sosem lépett hatályba és a szövetségi adózás illegális az USÁ-ban, mert nincs rá semmilyen jogszabály, mivel halvány fogalmam sem volt róla, hogy mi a helyzet ezekkel kapcsolatban, kedves legjobb barátaimhoz, a Wikipédiához és a Google-hez fordultam, s 10 perc alatt megtaláltam mindkét állítás cáfolatát:

A filmkészítő olyan buta talán, hogy amerikai létére nem tudta ugyanezt megtalálni, amit én percek alatt megtaláltam nem-amerikaiként, vagy direkt hazudik?

Ezek után jön a háborúelemzés. A film szerint a Lusitania hajó elsüllyesztése vezetett az USA belépéséhez a világháborúba. A gond csak az, hogy a hajó elsüllyesztése 1915-ben történt, az USA pedig 1917-ben lépett be a háborúba.

Jön ezután a szokásos Pearl Harbor összeesküvéselmélet reciklált változata.

Majd megtudjuk, hogy a vietnámi háború alatt David Rockfeller finanszírozta a szovjet hadiipart! Bizonyíték vagy magyarázat, hogy egy amerikai milliárdos hogyan is finanszírozta az 100 %-ban állami tulajdonú szovjet hadigyárakat – nincs!

Aztán arról is szó esik, hogy az USA direkt vesztette el a vietnámi háborút! Majd következik még egy sor összeesküvés-elmélet, a legtöbb neonáci forrásokból, melyeket nem részleteznék.

Mindez furcsa fényeffektusokkal, sőt gépi nevetéses (!) aláhangolással előadva. Kb. mintha Michael Moore amerikai kommunista rendező megcsinálta volna a DaVinci Kód folytatását dokumentumfilm-változatban, mindezt kisiskolásoknak szánt szinten. Valaki mindezt képes komolyan venni?

Következő nap jött a folytatás. Biztos kasszasiker volt az első rész, ezért megszületett a második rész, a ZeitGeist Addendum. Ez már fájóan hosszú, két óránál is tovább tart. Két részre osztható: először az első rész lényegének ismétlése, majd jön a hittérítés. Itt nem lehet sokat mondani, mert ez a gyakorlatban az első rész ismétlése, kiegészítése, majd pedig a felvetett állítólagos problémákra a megoldás ismertetése.

Ami az első részt illeti, a film ismét a modern pénzrendszert “leplezi le”, olyan tényeket bemutatva, melyek közismertek – a téma sokkal jobban be van mutatva bármely közgazdasági tankönyvben, kezdetnek ajánlom a magyar Wikipédia cikkét. Nem egy egyszerű téma, ha az ember nem közgazdász (én sem vagyok az), de egy kis olvasással megérthető, s kiderül: ez nem egy összeesküvés és nincs benne semmi leleplezni való.

Amit kiemelnék, hogy nem igaz az, hogy a kamat – amit a film az egyik főellenségnek kiált ki – a modern pénzrendszer jellemzője. Valójában a régebbi típusú, pl. az aranyra alapuló pénzrendszerben is ugyanúgy volt kamat.

Ezek után az amerikai külpolitikáról szól egy hosszú rész, melyet nem érdemes elemezni, mivel nem igazán látható, hogy mi is a kapcsolat a többi résszel. Igen, a nagyhatalmak igyekeznek a befolyásukat az egész világra kiterjeszteni, s igen, az USA az egy nagyhatalom, ezek tények. Na és?

Persze elhangzanak a filmben igaz állítások is. Pl. az, hogy minden szervezet legfontosabb érdeke saját önfenntartása. Igen, így van, na és akkor mi van?

De térjünk át a hittérítő részre! Megjelenik személyesen a vallásalapító Jacque Fresco. Sok dolgot kinyilatkoztat, ezek egy része igaz – jellemzően banális, közismert tény, más része téveszme vagy csúsztatás.

De nézzük magát a “megoldást”, az utópiát! Bár magával a probléma meglétével sem értek egyet (szerintem a film által leírt probléma valójában nem létezik), de ha létezne is, a megoldási javaslat akkor is abszurdum.

Mivel túl kevésnek és túl általánosnak tűnt a vallásalapító Fresco hitbuzgalmi beszéde, meglátogattam a felekezet honlapját tövábbi információkért, hogy jobban képben legyek.

A felvázolt utópia ugyanolyan utópia, mint bármely más utópia: abszurd és megvalósíthatatlan. Ráadásul a kifejezetten káros és emberellenes utópiák közé tartozik.

Néhány főbb megjegyzésem:

  • Az erőforrások korlátlansága nem bizonyított. A még korlátlan errőforrások is felhasználható formába alakítandóak, az ehhez szükséges erőfeszítés pedig már biztosan nem korlátlan.
  • A pénz megszűntetése nem szűnteti meg az egyes termékek értékét, egymás közti viszonylagos értékét.
  • Nem lehet minden automatizálni. Még a film is arról beszél, hogy a tevékenységek 90 %-át lehet majd teljesen automatizálni. A 10 %-hoz emberi munka kell tehát. Ki fogja elvégezni ezt ingyen? Ki szervezi meg ezt a munkát? Utoljára ilyesmit Che Guevara, a hírhedt argentín kommunista kalandor javasolt Kubában, hogy a dolgozó tömegek ÉRZIK forradalmi lelkesedésük alapján, hogy éppen mit is kell termelni.
  • A profit nem gonoszság, hanem természetes dolog. Minden ember szeretne tevékenysége, ötletei, meglátásai, javaslatai alapján valamit visszakapni azoktól, akik élvezik ezek eredményét. A taps és a megbecsülés a legtöbb esetben nem elegendő motiváció.
  • Nem működhet egyetlen társadalom sem szabályok nélkül. A propagált államnélküliség, törvénynélküliség vagy káoszt eredményez vagy leplezett diktatúrát. Ha másra nem, legalább arra kellenek szabályok, hogy a közjavak hogyan kerülnek elosztásra. A film megoldása, hogy “számítógépek csinálják ezt” nem válasz, mert a számítógépek is valamilyen program alapján működnek, mely programot valakik valamilyen szempontok alapján megírnak.
  • A pénz megszűntetése nem eredményezi az emberek kiemelkedési vágyának végét. Nem minden ember pénz miatt akar uralkodnia másokon. Sőt, a világtörténelem tele van kifejezetten nem-anyagias, szinte puritán vezetőkkel, akiket nem a pénz, hanem a puszta hatalom vonzott: Hitler, Sztálin, Castro, Che Guevara, Kádár…
  • A vetélkedés, a verseny ternészetes dolog. Az nem versenyez, aki halott vagy halni készül. A versenyt rossznak bemutatni abszurdum. A verseny viszi előre az emberiséget. Lehetnek egy társadalomnak nem-versenyző egyénei, de a társadalom egészként nem mondhat erről le, mert ez kollektív öngyilkosság.
  • A társadalmi deviancia nem feltétlenül a pénz eredménye. A devianciákat a társadalomnak kezelnie kell. Ha nincs erre szervezet, akkor ki teszi ezt meg? Az emberek spontán módon összegyűlnek és meglincselik azt, akit deviánsnak gondolnak?
  • Pénz vagy valamilyen értékmérő nélkül megbénul a társadalom, nem működik a gazdaság. A filmben elképzelt központi tervgazdálkodás már egyszer megbukott. Számítógépek nem tudják a piacot helyettesíteni.

A végkövetkeztetés: a kommunizmus akkor sem működik, ha számítógépeket használunk hozzá, s akkor sem ha sci-fi díszleteket használunk propagálásához. S hála Istennek! Mert a kommunizmus az emberiség kollektív öngyilkossága lenne. Ráadásul az itt propagált kommunizmus radikálisabb, mint a hagyományos marxizmus-leninizmus, csak le van öntve egy vallási szekta sci-fi tervrajzos agybénításával.

Vicces a film végén az akcióterv is. Kijelentésre kerül, hogy csak két út van előttünk: rabszolgának lenni vagy csatlakozni a ZeitGeist-Vénusz felekezethez. Ilyet már láttam, legutoljára egy jehovista misszionáriusnál, aki azt mondta, hogy vagy sátánista lehetek vagy csatlakozom hozzájuk. Amikor megkérdeztem, hogy honnan lehet tudni, hogy éppen a Jehova Tanúi Isten egyetlen választott igaz egyháza, azt a választ kaptam, hogy onnan, hogy ezt mondta a vezetőség Brooklynban (ott van a jehovisták közpönti székháza). Nos, itt nem Brooklynban van a központ, hanem Floridában, a Venus nevű tanyán, s a mindenttudó valaki pedig nem a “vezetőség”, hanem Friss Jakab bácsi, akinek fő szakértője egyébként saját felesége. Az akcióterv egyik fontos pontja pl. az, hogy ne nézzünk hírműsorokat a tévében és ne a három a filmben felsorolt bankban tartsuk pénzünket, hanem más bankban – nem viccelek, ez két komoly pont az akciótervben.

Nem tudok szabadulni egy gondolattól: lehet, hogy a film és a felekezet mögött állók csak vicceltek, s hamarosan előjönnek, hogy “beee, ez csak vicc volt, ti meg, birkák, el is hittétek?”.

 ***

Ha már időt szenteltem a ZeitGeist sorozat első és második részének, kénytelen voltam megismerkedni a harmadik résszel is, melynek címe ZeitGeist Moving Forward.

Magyar nyelven megtekinthető többek között itt, bár bevallom én csak az első negyedrészét néztem meg, tovább nem bírtam a propagandisztikus speciális effektek miatt. Így az egyszerűség kedvéért letöltöttem a film eredeti angol szövegkönyvét, onnan tájékozódtam az utolsó három negyedről.

Az első negyedrész a megszokott recept szerint megy: közismert tények csodás szenzációkként való tálalása idegbénító hang- és fényeffektusokkal.

Többek között “megtudjuk”, hogy a dohányzás káros, azonban ennek ellenére (!) a dohányipar nyereséges. S ezt nem viccnek szánta a rendező.

Ezután alapfokú pszichológiai ismeretek átadása következik. Pl. megtudjuk, hogy az embert a születése előtt ért hatások befolyásolják, s azt is, hogy a genetika szerepe elsősorban hajlamokat befolyásol, de nem determinál, a viselkedésben fontosabb a társadalmi környezet befolyása.

A második negyedben folytatódik az előző részekből ismert marxista antikapitalista demagógia. Természetesen a sok csúsztatás és hamis információ időnként féligazságokkal keverve. Pl. megemlítésre kerül az a tény, hogy a GDP nem egyenlő a jóléttel. Na de ki mondta, hogy egyenlő lenne?

Ősi demagóg módszer, hogy állítunk valamit, azt valakinek a szájába adjuk, olyan valamit, amit valójában az illető sosem mondott az idézett formában, majd az állítást győzedelmesen megcáfoljuk, s kihirdetjük, hogy az ellenfél vereséget szenvedett.

Ami ezek után következik, az már semmi egyéb, mint az előző részek téveszméinek sűrített ismétlése, ezekről már írtam. A lényeg: sötétzöld környezetvédelmi alarmizmussal megspékelt klasszikus marxista propagandát láthatunk/hallhatunk. Felmerül többet között, hogy a piacképes terméknek olcsónak kell lennie, így nem lehet a lehető legjobb minőségű. Na és? Minden fogyasztó választ: megveszi-e a kínai tornacipőt, melyet hordani fog 3 hónapig, vagy a valódi bőrből készültet, mely 3 évig lesz a lábán.

Ismét az unalomig ismétlődnek a hamis eszmék a “semmiből létrejövő” pénzről, ismétlődik az előző két rész összes antikapitalista marxista agyréme.

A harmadik negyedben jön a XIX. század közepi vulgármaterializmus, a tudományba vetett határtalan hittel. Az, hogy mindez megdőlt azóta, még nem jutott el a ZeitGeist Mozgalom vezéreinek agyáig. Mindez persze sci-fi elemekkel kombinálva. Pedig a marxizmus attól még nem lesz igaz, hogy a Csillagkapú-sorozat díszletei között propagáljuk.

A negyedik rész a befejező agymosás. Jön a régóta lejárt lemez, a túlnépesedés, az emberokozta globális melegedés erősen zavaros elmélete, s persze a gonosz környezetszennyezés. Mindez hamis adatokkal, melyek szerint a világ egyre szegényedik. Valójában persze a világon az életszínvonal folyamatosan növekszik, de miért is törődnének valódi statisztikákkal a ZeitGeist Egyház főpapjai?

Végkövetkeztetésként megállapítható: ez a harmadik film semmi újat nem mond az első és a másodikhoz képest. Úgy tűnik, hogy az első rész harcos ateizmusa miatt nem lett elég beetethető hívő, így most ez alig-alig jelenik meg. Más különbség nincs. Unalomig ismételgetett XIX. századi elavult marxista téveszmék, sötétzöld alarmizmussal, jó sok demagógiával.

S mi történik, ha mindenki kiveszi a pénzét minden bankból, s megsemmisíti? Semmi. Újraindul a pénzrendszer.

Advertisements

14 thoughts on “ZeitGeist, a valami

  1. Remek elemzés.
    Magam nem tudtam végignézni ezt a borzadályt, köszönöm, hogy egy ilyen intelligens ember tolmácsolásában mégis megtudtam, hogy miről van szó.

  2. Én nem bírtam végignézni ezt a sok szart, de kíváncsi voltam egy értelmes ember véleményére, hogy mégis miről szól. Remek elemzés. Köszönöm.

  3. Annak ellenére, hogy a Blogger már az elején leszögezi: “Általában az a szokásom, hogy tartózkodom az éppen divatos, felkapott dolgoktól, mert ezek szinte mindig orbitális butaságoknak bizonyulnak.” , mind a szövegében, mind pedig a kommentekre való reagálásaiban mást sem tesz, mint egy ‘divatos, felkapott dolog’, azaz a Kapitalizmus tanait fújja, és közhelyes módon ismételgeti az említett gazdasági és világrendszer eszméinek és követőinek véleményét.
    “A szegénység megoldása a gazdagság fejlesztése, ennek legjobb kerete pedig a kapitalizmus”
    “Verseny nélkül nem megy”
    “Minden fogyasztó választ”
    Mintha nem is egy ember véleményét olvasnám, hanem egy tankönyvi definíciót arról, hogy papíron mi a kapitalizmus, és lényegtelen, hogy a valóság más. Nem kell Afrikáig menni, hogy éhezőket, vagy szegényeket találjunk. Jómagam, ha körbe nézek az ismerőseim közzött, szinte mindenki küzd, spórol, adósságban szenved, boldogtalan. De nem csak a személyes életem tapasztalatai miatt nem vagyok olyan ostoba, hogy elhiggyem, hogy az életszínvonal folyamatosan nő és a kapitalizmus megoldás a szegénységre, hanem azért sem hiszem el, mert társadalomkutatóként “törődök a valódi statisztikákkal” is. Illetve tudom azt is, hogy ezek a nagymintás kvantitatív statisztikák mennyire manipuláálhatóak, és sokszor mennyire nem tükrözik a mikroszintű összefüggéseket.
    A filmekben persze találni kivetnivalót, én sem értek mindennel 100%-ban egyet, sőt, de sok minden olyanra is felnyitja az ember szemét, elméjét (amit sokan a filmek megnézése előtt is éreztek, tudtak), amivel csak kevesen mernek szembe nézni. Beismerni azt, hogy rossz irányba tartunk, ezt csak kevesen bírják elviselni, mert akkor egész eddigi életüket és jelen világukat meg kell kérdőjelezniük, könnyebb egy megkonstruált ideológiát követni, a problémákat tagadni, kimagyarázni, a kétkedőket tiszteletlen, visszatetsző módon fröcsögő cikkekkel támadni. A lenéző és arrogáns stílus, amiben cikkét írja, éppúgy leminősíti a szerzőt, mint amennyire ő igyekszik ezt tenni a filmekkel.
    Egyszerre irigylem, hogy egy ilyen burokban élhet, és sajnálom, hogy ennyire szűklátókörű és manipulálható. Amennyire szabadszájúnak tűnik, annyira irányított, érzéketlen és közhelyes.

    • “Nem kell Afrikáig menni, hogy éhezőket, vagy szegényeket találjunk. Jómagam, ha körbe nézek az ismerőseim közzött, szinte mindenki küzd, spórol, adósságban szenved, boldogtalan.”

      Na és?

  4. Nem szeretnék fölösleges vitákba keveredni sem “összeesküvés-elméletek”, sem “teológiai” témákat illetően.
    Én hasonló véleményen vagyok, mint a Zeitgeist “világnézet”.

    Az első amivel nagyon nem értenék egyet:
    “Amit kiemelnék, hogy nem igaz az, hogy a kamat – amit a film az egyik főellenségnek kiált ki – a modern pénzrendszer jellemzője. Valójában a régebbi típusú, pl. az aranyra alapuló pénzrendszerben is ugyanúgy volt kamat.”

    Akkor megkérném a kedves bloggert, hogy menjen be a bankba és vegyen fel hitelt. Ugye kamatra teszi ugye? Nagyon jó, többet fizet vissza, mint amennyit kapott.
    Most Ön helyett bemegy egy gazdag, betesz egy nagyobb összeget és az kamatozik. Többet kap, mint amennyit betett. Üzlet? A bank lényege? Csalás?
    Ez már nagyon régóta tartó (ebben igaza van) lopás.
    Szerencsétlen film természetesen, mint a legtöbb film túloz, néha ferdít is egy kicsit, annyira nem érdekel, hiszen felnyitotta a szemecskémet, és elkezdtem más szemszögből látni a világot.
    Fölösleges “teológiai” és “összeesküvés-elméleti” vitákba pedig pont ezért nem megyek bele, mert sem Önnek, sem nekem, sem másnak nincs egyértelmű bizonyítéka….nem véletlenül.

    Továbbá:
    “Bár magával a probléma meglétével sem értek ”
    Kedves blogger, mivel Ön a világ leggazdagabb 13%-ába tartozik, ezért nem engedhetem meg szó nélkül, hogy egyik kedves kollegám szenegáli beszámolójából, egy kis részletet ne említenék meg: ” Itt még van étel, élnek az emberek, csak az ételeknek olyan kevés a sótartalma és tápanyagtartalma, hogy fogynak….” Ez még csak a jobbik része Afrikának, majd ha nem enne heteken keresztül szerintem meggondolná magát, hogy a probléma meglétével egyet értene-e.

    “Valójában persze a világon az életszínvonal folyamatosan növekszik, de miért is törődnének valódi statisztikákkal a ZeitGeist Egyház főpapjai?”

    Erre szintén csak az előző gondolatmenetemet tudom folytatni, miszerint Ön nem gondol bele a harmadik világ helyzetébe, illetve mások helyzetébe, hogy a világ elég nagy, nem azért éheznek az emberek, mert nincs kaja, hanem azért, mert nincs pénz….

    De mire végére értem ugyanúgy belefáradtam az olvasásába, mint ahogy Ön a film nézésébe, mert Ön kedves blogger [ahogy a film első része és vallási részei (ez igaz)] csak szidja-szidja a dolgokat, megoldást nem nyújt, cél nem tűz ki, csak forrong a levében, ahogy azt Önnel megtanították a TV-ben, vagy az életben, a béke nem lehet megoldás, és Ön tévedhetetlen.

    Azért nem szól a film harmadik része a vallásról ,mert rájöttek, hogy mindenki azt hisz amit akar, csak azt békével és megértéssel tegye, és úgy viselkedjen, ahogy azt a tanok írják.
    Ön kedves blogger hívőnek tituálja magát, de nem úgy tűnik írásában, hogy követné a tanokat.

    Valamint.
    Tökéletesen és totálisan ellene van a filmnek. Egyetlen egyetértő mondattal sem találkoztam. Pedig technológiai munkanélküliség van, és kb ez a legnagyobb felismerés amit a zeitgeist közöl. A békére buzdít, az egyetértésre, a megoldások megtalálására stb….

    Legutoljára hagynám azt, ami – ne haragudjon meg- ,de
    álokosságát bizonyítja:
    “Minden fogyasztó választ:”
    A kicsi szenegáli ksilány is szeretne fogyasztani normális ételt, de ha nincs, akkor nem tud választani, mégis fogyasztó. Mari néni a sarkon nem tud választani, mert vagy megveszi az olcsó, hipermarketes kenyeret, vagy nem vesz másnap kenyeret.

    • “Akkor megkérném a kedves bloggert, hogy menjen be a bankba és vegyen fel hitelt. Ugye kamatra teszi ugye? Nagyon jó, többet fizet vissza, mint amennyit kapott.
      Most Ön helyett bemegy egy gazdag, betesz egy nagyobb összeget és az kamatozik. Többet kap, mint amennyit betett. Üzlet? A bank lényege? Csalás?
      Ez már nagyon régóta tartó (ebben igaza van) lopás.”

      A kamat a pénz ára. Hol itt a csalás és lopás? A te logikád alapján a sarki zöldséges is csal, mert nem nagyker áron adja a krumplit.

    • A szegénység megoldása a gazdagság fejlesztése, ennek legjobb kerete pedig a kapitalizmus. A marxizmus nem fog több élelmet adni, sőt KEVESEBBET fog adni. Így a marxista ZeitGeist javaslatai nem érnek semmit.

    • ” csak szidja-szidja a dolgokat, megoldást nem nyújt”

      A megoldás a kapitalizmus. A kapitalizmusnak köszönhetően csökken a szegénység és a mélyszegénység.

      “Tökéletesen és totálisan ellene van a filmnek.”

      Így igaz. Miért ne legyek?

      • Ha a kommunizmust és a kapitalizmust hasonlítjuk össze, természetesen a kapitalizmus a nyertes. Jelenleg nincs jobb létező alternatíva. De ez nem jelenti azt, hogy ne elemezhetnénk a hibáit és ne kereshetnénk jobb alternatívákat. A forradalmi megoldásoknak nem vagyok híve, azokból eddig mindig csak rossz sült ki. De egy szerves fejlődés útján létrejövő alternatíva esetleg életképes lehet.
        A film szellemisége egyébként nekem sem tetszik.

  5. Visszajelzés: Horogkereszténység « gondolkodik a birca

  6. És a verseny persze azt jelenti, hogy a javak 80%-át az emberiségnek az a 20%-a birtokolja( csak nagyságrendileg), így az a 20% faszán versenyez a többi meg egy senkiházi? És te vagy a hívő? Monkey Man!

    • Verseny nélkül nem megy. Ha megszüntetjük a versenyt, s mindent elosztunk igazásgosan, tudod mi lesz? Megmondom: nyomor.

      • Ha teljesen kizárjuk a versenyt, akkor megszűnik a motiváció és éppen csak a létfenntartáshoz szükséges javakat fogják az emberek előállítani. Nevezhetjük ezt nyomornak is. Ha viszont teljesen szabad a verseny, akkor az erősebbek idővel kitúrják a gyengébbeket, monopóliumok alakulnak ki és mind kevesebb kézben halmozódik fel a vagyon. Az emberek nagy része számára ez is nyomorhoz vezet.
        Valahogy egyensúlyt kellene találni, és ez a mindenkori hatalom feladata.
        A hatalomnak pedig erősnek és függetlennek kell lennie, hogy a gazdasági hatalommal rendelkezők ne befolyásolhassák érdekeiknek megfelelően. (Ez persze egy idealizált állapot, ilyen sosem lesz, de erre kellene törekedni…)

  7. Visszajelzés: Horogkereszténység « ortodox keresztény

Hozzászólások lezárva.