Kuba nemzeti ünnepének igaz története


1953-ban 160 kegyetlen gyilkos terrorista és lumpen vett részt a Moncada-laktanya megtámadásának előkészítésében. Vezetőjük a két Castro volt.

Magára a támadás helyszínére 135-en érkeztek, közülük négyen az utolsó pillanatban meggondolták magukat. A többiek pedig egy másik, kisebb laktanyát támadtak meg a Moncada-laktanya megtámadásával egy időben, de ők be sem tudtak jutni az illető laktanyába, az őrség sikeresen likvidálta őket még az épület előtt.

Tehát effektíven 131 terrorista támadott. Az eredeti terv szerint a terroristák behatoltak volna és lemészároltak volna a többnyire alvó katonákat. Fidelnek köszönhetőnek ez nem így történt. Fidel ugyanis karambolozott pont az épület előtt, ezt a laktanya őrsége észlelte, s sikerült riadóztatnia az alvókat. Fidel csoportjának a központi irányító részleget kellett volna elfoglalnia, ez nem sikerült. Raúl csoportjának feladata viszont a kisegítő részek elfoglalása volt, ez sikeresen megtörtént, többek között a laktanya katonai korházát is elfoglalták, ahol sikeresen lemészároltak többek között ágyon fekvő, beteg katonákat.

Szerencsére a riadóztatott katonaság időben ellenállt. 61 terroristát tűzharcban likvidáltak. A maradék nagyobb része halálos sérülést szerzett, ők a következő órákban, napokban elhunytak.

A két Castro gyáván kiugrott az ablakon, amikor látták, hogy mi a helyzet, s hátrahagyva elvtársaikat elmenekültek még időben kb. 10-15 társukkal együtt.

Fulgencio Batista elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki, s statáriumot vezetett be. A bujkálók egy része elfogásukkor ellenállt, őket a rendvédelmi szervek likvidálták. Fidel ennél jobban féltette életet, s nem állt ellent, így került bíróság elé. Az ügyész halált kért, de a bíró – Batista nyomására “ne csináljunk mártírt belőle” alapon – csak börtönbüntetést szabott ki. Időközben a kubai katolikus egyház elérte, hogy Kubában eleve szűnjön meg a halálbüntetés, Batista meg is szüntette (majd Fidel és Che vezették be újra 1959-ben).

A félhülye szélsőbalos USA-beli és nyugat-európai, a valóságot sosem ismerő, de mindig pofázó “közvélemény” nyomására Fidel alig néhány évvel később amnesztiát kapott, s sikeresen beindíthatta újra harcát, melynek hatására 1959-ben át is vette a teljes hatalmat, s máig tartó példátlan diktatúrát vezetett be. Ez a félévszázados nyomor és elnyomás ma már igazolta Batistát: visszatekintve most már az egyébként romlott, felelőtlen és totálisan korrupt Batista-rezsim jóléti jogállami demokráciának tűnik…

Reklámok